A kézimunkázást nem hagyományos értelemben, hanem kortárs művészetként állítja a középpontba az Iparművészeti Múzeum két új tárlata; az egyik külföldi alkotók hímzéseit, míg a másik a magyar munkákat, valamint a változatos technikákat mutatja be. Mindkét kiállítás péntektől március 22-ig tekinthető meg Budapesten.

Az öltés művészete című tárlat 13 ország művészeinek 56 alkotását vonultatja fel, köztük a magyar Szabó Verona és Csókás Emese műve is látható. A kiállítás Birmingham (Anglia) és Krefeld (Németország) után első alkalommal látható Magyarországon - mondta el Renner Zsuzsanna, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója a sajtó képviselőinek tartott tájékoztatón.

A tárlaton szereplő művészek alkotásait nemzetközi zsűri választotta ki az angliai Hímzők Céhének pályázatára beérkezett 944 munka közül; a pályázat célja az volt, hogy bemutassa az öltés szerepét a kortárs művészetben.

Pilinger Erzsébet, a magyar anyag kurátora kiemelte az első teremben megtekinthető "emblematikus" művek közül a Holdfény árnyéka című magyar munkát, a második terem "testábrázolással kapcsolatos" munkái közül pedig a Családon belüli erőszak brit alkotójának "totemisztikus" ábrázolását. A tájképeket, tájábrázolásokat összefoglaló részt az absztrakt alkotások követik.
A nemzetközi bemutató után látható az Ahogy a varrócérna kerüli a gombot című magyar anyag. A kurátor felhívta a figyelmet Somogyi Laura Miszerint című fénykép-archívumára, amely a hímzés történetét felelevenítő képzőművészeti munkák reprodukcióit és varrók fotóit mutatja be, valamint a kimondottan erre az alkalomra készített merevített cérnából készült, varrógépeket és varrónőket ábrázoló nagyméretű kompozícióra.

Felidézte, hogy Benczúr Emese és Imre Mariann az 1999-es Velencei Biennáléra a hímzés, illetve egy textília fonalainak felfejtésével valósították meg munkáikat, ezek közül az érdeklődők például a "Munka közben az utazásra gondolok" hímzésű vasúti szőnyeget tekinthetik meg.

Tarr Hajnalka egy térkép színkódjait és a rétegvizek hőmérsékletét hímezte ki diagramszerűen, Szabó Eszter Ágnes asztalra terített hímzett abrosza a Clark Ádám téri körforgalmat jeleníti meg térképszerűen, Rutkai Bori Szívszaggatója pedig konyhai nokedliszaggatókba tűzdelt piros pamutszálakból álló szívecskét mintáz.

A munkákban a humor, az irónia egyaránt megjelenik; a gobelint, a keresztszemes hímzést, a suba- vagy a szőnyegkészítést több alkotó társította "technikai" képek sajátosságaival vagy tulajdonságaival.