Hatvankét éve, 1947. február 4-én született Máté Péter, a zenei polihisztor. A női csoda szerzője szintén február 4-én látta meg a napvilágot. A fekete párduc becenéven elhíresült Grosics Gyula is ma ünnepli születésnapját. Kilenc évvel ezelőtt február negyedikét nyilvánították a Rák Világnapjává.

A zenei polihisztor

1947. február 4-én született az SZTK szemüveges srác, azaz Máté Péter. A kisfiús külső azonban csak látszat volt, valójában sokkal vagányabb, lazább fickónak ismerték. Már gyermekkorában kiderült, hogy abszolút zenei hallással áldotta meg a természet.
A hatvanas évek közepétől lépett fel klubokban különböző bandákkal, de lassan megszilárdult körülötte állandó zenekara, a Főnix. Kezdetben főleg külföldi előadóktól, a Beatlestől, Elvistől adtak elő számokat. Akkoriban szinte csak Máté Péter előadásában lehetett hallani például Elvis dalokat. A nagy kiugrást a ’67-es polbeatfesztivál jelentette, amelynek egyik első díját ő nyerte Néger zongorista című dalával. Nagy előrelépésnek számított, hogy ezután felvették néhány saját dalát a rádióban, melyek többszörös poptörténeti csemegék, ugyanis az Illés együttes kísérte Máté Pétert. Mégsem ismerték el eléggé tehetségét, és majdnem tíz év kellett ahhoz, hogy ’76-ban kijöhessen első nagylemezével, az Éjszakák és nappalokkal.

Egyik legnagyobb slágere az Elmegyek, melyet több külföldi előadó is feldolgozott. Ezek közül a legismertebb Sylvie Vartan, aki Nicolas címmel énekelte a dalt 1979-ben. Nagyon ritkán fordul elő, hogy magyar előadó dala első helyre küzdje fel magát nyugat-európai slágerlistákon, Máté Péternek ez mégis sikerült.
1984-ben szó szerint az egész ország gyászolta, Kudlik Juli remegő hangon olvasta be a tévében a gyászhírt. „Vasárnap volt, amikor elhagytál” – énekelte Máté Péter a már említett Elmegyekben, és kísérteties módon ő is egy vasárnapon ment el.

A női csoda

Betty Friedan 1921. február 4-én Peoriában látta meg a napvilágot. Amerikai feminista, aktivista, író volt, aki első könyvével A női csodával (más források szerint A misztikus nőiség) elindította a feminizmus második hullámát.
Az 1963-ban megjelent kötet a nők ipari társadalmakban betöltött szerepét, ezen belül is a főállású háziasszony és családanya szerepkörét vizsgálta kritikus szemmel, melyet egyszerűen csak "kényelmes koncentrációs tábornak" nevezett. A könyv mondanivalója annyira felkavaró és radikális, hogy az amerikai konzervatívok még ma is a hetedik helyre sorolják a „legveszedelmesebb könyvek” listáján. A könyv megírásához sokat hozzá tett saját házassága is. Betty 1947-ben ment férjhez Carl Friedanhez, és e házasság negatív tapasztalatai egész életművére kihatottak. 2000-ben megjelent Life So Far (Az életem eddig) című életrajzi művében részletesen beszámolt arról, hogyan bántalmazta a férje, és hogyan hagyta magára. Hasonlóan meghatározó élményt jelentett számára az a tény is, hogy második gyermekével terhesen rúgták ki újságírói állásából 1952-ben.

1966-ban több társával együtt megalakította a Nemzeti Szervezet a Nőkért (National Organization for Women - NOW) nevű feminista tömörülést. A NOW fő célkitűzése, hogy segítse és biztosítsa a nők teljes rangú részvételét társadalmi ügyekben: egyenlő jogokat, esélyeket, felelősséget, diszkriminációmentes életet biztosítson.

Friedan úgy tartotta, hogy egyenlőtlen felek között sosem jöhet létre szerelem, ezért kell elérni, hogy a nők is ugyanolyan társadalmi helyzetbe kerüljenek, mint a férfiak. A feminista mozgalom nagyasszonya, vezére 2006. február 4-én, 85. születésnapján halt meg.

Párduc a kapuban

1926. február 4-én született Grosics Gyula, az Aranycsapat kapusa, 86-szoros magyar válogatott. Elterjedt beceneve „a fekete párduc” volt, állítólag ő volt az első kapus, aki fekete mezt viselt.

Tizennégy évesen szinte az utcáról került be az akkor másodosztályú Dorog futball együttesébe. Három évvel később az NB I-be feljutott bányászcsapatból igazolt át a MATEOSZ gárdájához, amely egy pesti középcsapat volt, ám hamar megszűnt. Ezután következett a Honvéd, amely azokban az időkben a világ egyik legjobb focicsapata volt. 1956 elején kényszerűségből lett az NB II újoncaként felkerült Tatabánya kapuvédője, ahol pályafutása legszebb hét évét töltötte el. Ott ízlelte meg igazán a kapusjáték örömeit, ugyanis a klubnál óriási jelentősége volt a kapus teljesítményének, mert egy kapott vagy rúgott gól eldönthette a mérkőzés és a csapat sorsát is.

Legemlékezetesebb pillanatai azonban az Aranycsapathoz kötődnek. Az 1953. november 25-én a londoni Wembley Stadionban lejátszott mérkőzésen Hidegkuti Nándor gólja az első percben nagy szerepet játszott abban, hogy megnyugodjon az Aranycsapat. A Bozsik-Hidegkuti-Kocsis-Puskás négyszög kiválóan muzsikált a mérkőzésen, melynek a végeredménye a híres 6:3 lett. A fekete párduc így emlékszik vissza a történelmet író meccset követő bankettre: "A bankett végére olyan sűrű volt már a köd, hogy nem tudtunk busszal visszamenni a szállodánkba. A tejszerű derengésben már egy méterre sem láttunk, ezért egymás kezét fogva botorkáltunk le a pályához közel lévő metróállomáshoz, s földalattival mentünk a szállásunkra."

Ma van a Rák Világnapja

2000 februárjában Párizsban tartották az első rákellenes világkongresszust, melynek résztvevői február 4-én történelmi dokumentumot írtak alá, amely világméretű összefogásra szólított fel a halálos kór ellen. Ennek emlékére a kongresszus február 4-ét a Rák Világnapjává nyilvánította.

A Párizsi Charta:
- Hitet tett az emberséges kezelés és a minőségi rák-ellátás mellett, egyenlő partnerként kezelve a rákos betegségben szenvedő embereket.
- Hangsúlyozta az új orvosi kutatások fontosságát, illetve azt, hogy ezek a kutatási eredmények minél hamarabb utat találjanak a klinikai területre.
- Szót emelt a megbélyegzés, a félelem és a közömbösség ellen, hogy a közvéleményt megfelelő irányba befolyásolja.
- Kiemelte a tájékoztatás fontosságát, hiszen egy tudatos és tájékozott beteg könnyebben részt tud venni a rá vonatkozó döntések meghozatalában, illetve fokozottabban tud együttműködni az orvosokkal a terápia sikerének érdekében.
- Egyik legfontosabb szempontként a korai felismerést, illetve a szervezett rákszűréseket nevezte meg.
- A rákbetegek általános: fizikai, lelki és szociális szempontokat is magában foglaló jólétének, azaz életminőségének javítását – tekintet nélkül a betegség fokára és kimenetelére, illetve különös hangsúllyal a fájdalom kezelésére a betegség minden szakaszában – ugyancsak az elsődleges célok közé helyezte.