Ezen a napon szólalt meg a Csavargó, valamint ezen a napon született az irodalmi kabaré atyja és a kis francia kocsi megalkotója.

Megszólal a Csavargó

1937. február 5-én mutatták be Charlie Chaplin első hangosfilmjét, a Modern időket. Már a Nagyvárosi fények című filmjében is felhasznált hanghatásokat, sőt rádión keresztül zajló párbeszédrészleteket is. A Modern idők abban jelentett továbblépést, hogy az eddigi Chaplin-filmekben néma Csavargó egy dal erejéig hallatja a hangját is.

A film a világ elgépiesedéséről szól. A Csavargó először egy gyárban dolgozik, ahol a munka hatékonyságának fokozására egy etetőgépet is bevetnek a tulajdonosok. A monotonitástól fokozatosan megőrülő Csavargó különleges táncot lejt a futószalag körül. A filmben nem csak a főhős mulatságos és viszontagságos kalandjait láthatjuk, hanem a Lányét is. A két figura története egy rabszállítóban fonódik össze véglegesen. Az utolsó képen a kis Csavargó és a Lány egyre törpülő alakját láthatjuk, ahogy együtt folytatják véget nem érő útjukat és küzdelmüket a modern, gépies világban.

A toprongyos figura ezzel a filmmel vett búcsút a közönségtől, ugyanis a hangosfilm megjelenése a karakter „halálát” jelentette. Amikor a film készült, a hangosfilm már egy évtizede uralkodott. Chaplin fontolóra vette a dialógusok használatát, de végül felismerte, hogy a kis csavargó csak néma pantomimmel él meg.

Érdekesség még, hogy Charlie Chaplin Douglas Fairbanks-szel, Mary Pickforddal és D. W. Griffith-szel 1919-ben megalapította a United Artists stúdiót. Aranykorát a 20-as években élte, mikor az alapító művészek még aktívan készítettek filmeket. A negyvenes években a csőd szélén táncoltak, ezért vállalkozásukat eladták egy New York-i ügyvédpárosnak. Az ötvenes években a gödörből elindultak a szakmai csúcs felé, melynek egyik csúcspontja az 1962-ben gyártott Dr. No volt. Ez alapozta meg a mind a ami a mai napig sikeres James Bond szériát.


Az irodalmi kabaré atyja

1877. február 5-én megszületett Nagy Endre író, konferanszié. Életművének legnagyobb részét sohasem írta le, élőszóval rögtönözte, mégis többet tett a Nyugatos szerzőkön túl, Balassi és Csokonai népszerűsítésért, mint kora kritikája és irodalomtörténete.
A világ végéről, az ugocsai Nagyszőllősről érkezett a fiatal Nagy Endre Nagyváradra, zsebében egy jogi doktorátussal, amelyet sohase használt fel. 1908-ban már Budapesten természetesen ő is egyike a megalakuló Nyugat törzsgárdájának, de ami fontosabb, ugyanebben az évben alakítja meg első kabaréját, a Modern Színpadot.

Kis színház, amely egyszerre ad tréfát, igazi irodalmat és politikai publicisztikát. Főalakja a konferanszié, aki élőszóval napról napra értelmezi harcos szatirikus stílusban a közélet eseményeit, és úgy mellékesen még a következő számot is bejelenti. A legjobb írók lelkesen írtak kabaréja számára egyfelvonásosokat és tréfás jeleneteket. Móricz Zsigmond és Szép Ernő az ő kabaréjában tanulta meg a dialóguskészítés művészetét. Molnár Ferenc és Heltai Jenő mellett még az olyannyira finomkodó Szomory Dezső sem tartotta rangon alulinak, hogy Nagy Endre kabaréjának írjon humoros jeleneteket. A költők pedig egyenest versengtek azért, hogy a mindenkinél nagyobb, vonzóbb, csillogóbb Medgyaszay Vilma mondja vagy énekelje a versüket.

Később párizsi útjáról kitűnő útirajzot írt, s kiderült számára, hogy e műfaj a leginkább testhezálló számára. Ezen felbuzdulva megírta nagyváradi emlékeit ifjúkoráról, majd A kabaré regényét, amely egyszerre önéletrajz, műfajtörténet és kulturális dokumentumanyag. Ezek az emlékező művek nemcsak igen élvezetes írások, de forrásművek is a felidézett évekről, alakokról. A kabaréhoz mindhalálig hű maradt. Élete végén a Teréz körúti Színpad irodalmi vezetője volt, s adott példát minden hazai kabarénak és konferansziénak.


A francia négykerekű

1878. február 5-én született Andre-Gustave Citroën francia autógyáros. A párizsi Műszaki Főiskolán diplomázott mérnök először szerelvénygyártó vállalkozást alapított, az ő szabadalma volt a V alakú fogakkal ellátott fogaskerék-áttétel gyártása, stilizált formában ez a fordított dupla ék lett és maradt a cég emblémája.

Az első Citroën kocsi 1919 júniusában gördült le a szerelőszalagról. A viszonylag alacsony árú A-típus volt az első sorozatban gyártott autó Európában, az első, amely teljes felszereléssel került kereskedelmi forgalomba, továbbá az első baloldali kormánnyal felszerelt francia jármű. A száz kilométeren 7,5 litert fogyasztó típusból 24 ezer készült 1931 végéig, s a cég 1921-ben már háromezer autót exportált.

A gazdasági válság idején öt hónap alatt átszervezte gyárát, s megalkotta a modern autót elsőkerék-meghajtással, tiszta acél, önhordó karosszériával, silentblocra szerelt motorral, független első- és hátsókerék felfüggesztéssel. Citroën azonban túl optimistának bizonyult: bár a Traction Avant 1934 áprilisában kigördült a gyárból, cége továbbra is súlyos anyagi nehézségekkel küszködött. A Citroën ugyan talpon maradt, de nyolcezer munkást el kellett bocsátania és az alapítónak le kellett mondania. A meggyötört, megfáradt gyáros 57 éves korában, 1935. július 2-án halt meg Párizsban.

A Traction Avant végül mégis beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a Citroën márka újra felzárkózott a vezető autógyártók közé. Hírnevét olyan kultuszautóvá vált típusok öregbítették, mint a spártai egyszerűségű 2CV, a legendás "Kacsa", vagy 1955-től a DS-széria.