A mai napon született a Chinese Democracy-val megbukó Axl Rose, Alan Shepard golfozott egyet a Holdon, valamint megtiltották a dohányzást Amerikában a szövetségi épületekben.

A rózsalovag legendája

1962. február 6-án született Axl Rose, a Guns N' Roses együttes énekese. A zenetörténetet író banda vezére William Bailey néven látta meg a napvilágot. Tinédzser korában tudta meg, hogy akkori apja nem vérszerinti apja, így nevét Bailey-ről Rose-ra változtatta biológiai apja után. Axl 17 évesen élete legnagyobb döntését hozta meg azzal, hogy elhagyta szülővárosát és Los Angelesbe költözött, hogy ott gyerekkori barátjával, a szintén indianai Izzy Stradlinnal együttest alapítson.

A 80-as évek kezdetén a hollywoodi zenei élet két fő részre oszlott, a punk zenekarokra illetve a "hair metal" zenekarokra. Axl elképzelése az volt, hogy a kettő ötvözésével egyéni hangzást hozzon létre. A legendássá vált zenekar felállása a következő volt: Axl Rose - ének, Slash - gitár, Izzy Stradlin - gitár, Duff McKagan - basszusgitár, Steven Adler – dob. Első átütő sikerük az 1987-ben megjelent Appetite for Destruction volt, tele olyan slágerekkel, mint a Sweet Child o' Mine, a Paradise City és a Welcome to the Jungle.
A banda hamarosan kétes hírnevet szerzett magának a zenei életben vad, drogokkal és piával teletűzdelt életmódja miatt. 1988-ban megjelent Lies című albumuk, melynek sikere ugyan nem szárnyalta túl az Appetite sikereit, mégis népszerűnek volt mondható.

A zenekar várva várt újabb stúdiólemeze, a Use Your Illusion 1-2. 1991-ben jelent meg dupla album formájában. A lemezt támogató turné egészen 1993-ig tartott, melynek során a zenekari tagok kapcsolata alapjaiban romlott meg. Ez addig fajult, hogy 1997-re az eredeti Guns N’ Rosesból már csak Axl Rose maradt hírmondónak a bandában.

Axl az elmúlt években próbált valami újat és a régi banda hírnevéhez méltót letenni az asztalra. Ez eddig nem nagyon sikerült. 2008-ban, 17 év várakozás után, végre megjelent a Guns N' Roses legújabb stúdióalbuma, a Chinese Democracy. A lemez nem lett rocktörténeti mérföldkő, de még csak a legjobb 2008-as albumokat összegyűjtő listák favoritja sem. Legfeljebb az elmúlt tizenöt év legjobb Guns-lemeze címre pályázhat.


Golfütés a Holdon

Alan Shepard egyike annak a 12 embernek, aki sétálhatott, majd 1971. február 6-án elvégezte az első golfütést a Holdon. 1961. május 5-én űrugrást hajtott végre a Mercury-program keretében a Freedom 7 űrhajóval. Ő lett volna a parancsnoka az MA-10 Freedom 7-II, az utolsó tervezett Mercury-repülésnek 1963. októberében. A küldetést négy hónappal korábban törölték. Középfül-gyulladást diagnosztizáltak nála, emiatt kikerült a NASA űrhajóskötelékéből, s abban az évtizedben már nem repülhetett.

1971-ben az Apollo-14 parancsnokaként 33 órát töltött a Hold felszínén. Shepard volt az Apollo-program legöregebb űrhajósa, az ötödik ember a Holdon. Az Apollo-14 útja teljes siker volt, a legtöbb kőzetmintát ez a repülés hozta a Holdról. Alan Shepard igen határozottan kiállt az űrprogram mellett, mind a Gagarin-repülés által okozott pánik, mind a kezdeti nehézségek ellenére. Egyesek szerint többször is ő mentette meg az űrprogramot. Az USA-ban hosszú ideig példaképe volt a felnövekvő ifjúságnak: jó humorú, nagy teherbírású, higgadt pilóta volt.

1971 januárjában valóra váltotta gyermekkori álmát, és elsőként a világon golfozott a Holdon: 2 labdával és egy, az űrbe csempészett ütővel. Példaképe Charles Lindbergh volt, és nagyon büszke volt rá, hogy Lindbergh tudta: ő inspirálta az első amerikait a világűrben.

Alan Shepard fáradhatatlanul hirdette az űrprogramot, pénzt gyűjtött, és amíg betegsége megengedte, vezetője volt az Astronauts Scholarship Foundation-nek, amit egyébként ő alapított. Már csak ketten vannak életben az első hét amerikai űrhajósból, akik a Mercury-programban részt vettek: John Glenn és Scott Carpenter. Alan Shepard 1998. július 22-én, 74 éves korában leukémiában halt meg.



Dohányfüstmentes levegőt!

1987. február 6-án megtiltották a dohányzást Amerikában a szövetségi épületekben. Több, mint száz ország küldöttei gyűltek össze 2006-ban Genfben, hogy megvitassák a dohányreklámok elleni összefogás eddigi hiányosságait, illetve a jövőbeni terveket, amely révén az internetről is száműznék a hirdetéseket.

Az Egészségügyi Világszervezet által kezdeményezett összefogás eredményeként világszerte szigorodtak a dohánytermékekkel kapcsolatos szabályok: korlátozták azok használatát, a termékek reklámozását, és egyre több országban alkalmazzák a vizuális figyelmeztető jeleket, a dohányzás veszélyeit hangsúlyozó feliratokat.
Az egyezményhez való csatlakozást hazánk 2003. június 16-án kezdeményezte, amelyet 2004 áprilisában hagytak jóvá.

A magyar rendelkezések megalkotásakor igyekeztek egyensúlyt teremteni a passzív dohányosok védelme és a dohányzók jogai között. Ennek érdekében korlátozták a fogyasztást, létrejöttek a dohányzásra kijelölt területek, és összeírták a teljes tilalom alá eső intézményeket (egészségügyi ellátást nyújtók, közoktatási intézmények, stb.). Ennek ellenére Magyarország vezeti Európában a dohányzással összefüggő halálozási listát. Idén fog lejárni hazánkban a „dereguláció”, amely lehetővé teszi, hogy az EU elvárásnál kisebb lehessen a dohánytermékek forgalmi adója. Ennek eredményeképpen tartható alacsonyan a cigaretta ára, holott ismert az a tény, hogy az ár 10 százalékos emelkedése 4 százalékkal fogja vissza a keresletet.

Az Európai Unió egészségügyi főbiztosa továbbra is sürgeti, hogy 2009-től az unió valamennyi országában rendeljenek el teljes körű dohányzási tilalmat a nyilvános, zárt közterületeken, ideértve a munkahelyek mellett a vendéglátóhelyeket, az éttermeket és a bárokat is. A 27 tagországból eddig négyben - Írország, Olaszország, Svédország és Málta - már bevezették ezt a tilalmat, további ötben - Nagy-Britannia, Franciaország, Finnország, Észtország és Litvánia - pedig a közeljövőben teszik ezt.