A több évszázados hagyománynak megfelelően szombaton beiktatták Eger tizenöt új fertálymesterét. A tisztség egykoron a mai önkormányzati képviselői címnek felelt meg, manapság csak erkölcsi elismerést jelent a felavatottak számára.
A tradíciót 1996-ban elevenítette fel az Egri Lokálpatrióta Egylet, azóta évről évre látványos körülmények között kerül sor a fertálymesterek felavatására.Az ünnepség a Bazilikában megtartott szentmisével kezdődött, majd a most távozó és a beiktatásukra váró új fertálymesterek díszes hada átvonult a városházára, ahol Habis László, a település polgármestere "kivette" belőlük a fertálymesteri esküt.
"Vedd a válladra a százráncú köpenyt, amely Egerben nagyobb becsben áll, mint az ősi Rómában a szenátorok bíborszegélyű tógája" - ezen szavak kíséretében emelték át a tisztséget jelképező köpenyt a 15 leköszönő polgár válláról az új fertálymesterek vállára. Végül Várkonyi György, a testület kapitánya a szalagos bottal fertálymesterré ütötte a jelölteket.
Az egri fertálymesterekről, akik csak köztiszteletben álló, tősgyökeres egri polgárok lehettek, először a XVIII. század elején emlékeztek meg a korabeli krónikák.
Az egyes negyedek, vagy ahogyan Egerben nevezik a városrészeket, hóstyák élén álló tisztségviselőknek olyannyira nagy volt a hatalmuk, hogy saját kerületükben akár adót is kivethettek. A város központi elöljárói a közvetítésükkel közölték rendelkezéseiket a lakossággal.
Felavatásukra az úgynevezett suttogókat - ma úgy mondanánk, hogy jelölőgyűléseket - követően minden évben a Szent Apollónia napját megelőző szombaton került sor, egészen 1949-ig, a tisztség megszüntetéséig.
A várost természetesen továbbra is az önkormányzat irányítja, ám a látványos szertartás évről évre sok turistát vonz Egerbe, illetve újra rangos elismerést jelent az egri polgároknak, ha fertálymesterré avatják őket.