Lehet csécsi, toka, abált, erdélyi, füstölt - a lényeg, hogy finom legyen a szalonna, no meg nagy. A Második Magyar Szalonna Fesztivált - hurkatöltő-,savanyúságkészítő- és forraltborversennyel egybekötve - február 14-én rendezi meg a tardi önkormányzat, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség észak-bükki régiójával közösen.
A házilag készült savanyúságok természetszerűleg nem a helyszínen készülnek, azokat otthonról hozzák a vetélkedők, fajtánként 2 darab, 1 literes üvegben.
Minden jelentkezőtől 50-80 deka szalonnát várnak, az általa választott fajtában, ez lehet csécsi-, abált-, toka-, füstölt-, erdélyi- vagy kenyérszalonna egyaránt. A zsűri arany, ezüst és bronz érmeket oszt ki, a legfinomabb szalonna készítője megkapja a "Szalonnák királya - királyok szalonnája" címet, valamint értékes jutalomban részesíti a legjobbnak ítélt produktumot.
Csetneki László, a verseny főszervezője elmondta, hogy az idén kabátszalonna-rekordra készülnek: a tavalyi 95 kilós mangalica szalonnáját is felül fogják múlni a várakozások szerint egy 110 kilóssal. A kabátszalonna elnevezés a jól fejlett sertés (elsősorban mangalicafajta) egyben lefejtett hátszalonnáját takarja. Azért van előnyben a mangalica, mert ennek a sertésfajtának sokkal nagyobb és vastagabb a szalonnája a testtömegéhez képest. Egy hagyományos sertés csak akkor kelhetne versenyre e tekintetben a mangalicával, ha legalább 300 kilós lenne.)
Tavaly 65 fajta szalonnát bírált el a zsűri, ez a mennyiség el is fogyott a kóstolgatások közben, de számosan vásároltak az otthoni kamra számára is.
A versenyek sorrendje a forraltborral kezdődik, majd folytatódik a házi savanyúkkal, ezután jönnek a szalonnák, végül a hurkatöltőmesterek munkáját bírálják el.
