Ezen a napon kötött szerelmi házasságot Viktória királynő és Albert herceg, Clark Ádám tervei alapján ezen a napon kezdték el a Váralagút építését valamit ezen a napon mutatták be az első zenélő táviratot.
1840. február 10-én Viktória királynő, Nagy-Britannia és Írország uralkodónője szerelmi házasságot kötött unokatestvérével, Albert szász-coburg-gothai herceggel, aki nagy befolyást gyakorolt a királynőre és a brit politikára egyaránt.Viktória királynő uralkodásának idejét nevezik viktoriánus korszaknak, amelyet az angol történészek Nagy-Britannia fénykorának tekintenek. Ő volt eddig a leghosszabb ideig uralkodó brit királynő. Az ő 63 év és 7 hónapig tartó uralkodása alatt Nagy-Britannia gyarmatbirodalma megháromszorozódott és az ipari forradalom alatt vált országa a világ vezető ipari hatalmává.
Viktória királynő férje és élete szerelme első unokatestvére, Albert szász–coburg–gothai herceg volt, akit a családi találkozókról már régóta ismert.

Viktória boldogságának egy váratlan csapás vetett véget: 1861. december 14-én váratlanul elhunyt imádott férje, Albert. A királynő teljesen összetört, hónapokig nem jelent meg a nyilvánosság előtt, és ettől kezdve élete végéig gyászruhát hordott. Haláláig őrizte a férje emlékét, és rengeteget tett annak érdekében, hogy Albertet méltó módon megőrizze az angol emlékezet.
Két Clark, de csak egy alagút
1853. február 10-én megkezdték a budai alagút építését, melynek gondolatát gróf Széchenyi István vetette fel. Az alagút megépítése létfontosságú volt a Lánchídon keresztül zajló forgalom szempontjából. Bár a Lánchídon az első kocsi 1849 januárjában már áthaladhatott, a teljes értékű kapcsolat Pest és Buda között csak a 156 évvel ezelőtt megnyitott, a Várhegy alatt húzódó 350 méter hosszúságú közúti alagúttal együtt vált teljessé.

Az alagút végleges tervét 1845-ben fogadták el. Ez ugyan hasonlított Novákéra, de nem ő, hanem Clark mérnök vetette papírra. A tudományos kutatás mind a mai napig nem tisztázta kellőképp, hogy a terv melyik Clarknak a nevéhez fűződik. Régebben úgy vélték, hogy Adam Clarkról van szó. Ma a legvalószínűbbnek az látszik, hogy a terepet Thierney William Clark mérte fel, s az első tervek is az ő kezéből kerültek ki. A végleges – kivitelezési – terveket azonban az építkezést irányító Adam Clark készítette el. (Kettejük közt semmiféle rokonság nem volt. Adam Clark a jóval idősebb Thierney mellett vált elismert mérnökké. Viszonyuk eleinte felhőtlen volt. Ám a Lánchíd építése körüli nézeteltéréseik és az idősebb Clark féltékenysége végül a két tehetséges mérnök ellenségeskedésére vezettek.
A daloló távirat
1933. február 10-én New Yorkban a Postal Telegram Co. bemutatta az első éneklő táviratot. A távirat története 1844-ben kezdődött. Az elektronikus úton továbbított üzenet valójában az email ősatyja.

A távirat, mint információközlő médium sokáig verhetetlen volt, de az informatika korában már előtűnik bicebócasága. Az üzenet a távvezetékben még az internet sebességével halad, szempillantás alatt átszeli a kontinenseket és az óceánokat. De amikor kinyomtatják, és borítékba teszik, a villámgyors távirat levéllé lényegül át. És végül szükség van egy futárra, aki hajlandó elvinni a címzetthez.
Az internet kora előtt például Németországban minden nap több ezer táviratot adtak fel, az e-mail és az sms térhódításával azonban a táviratok száma pár év alatt napi alig százra csökkent. Ezért a Deutsche Telekom megszüntette a külföldi táviratok felvételét. Ma már csak belföldre lehet táviratot küldeni, de várhatóan ez is hamarosan megszűnik.