Marosán Tamás egy harmincas éveinek közepén lévő kolozsvári újságíró, szatirikus lap szerkesztője és kiadója, jogtanácsos, humoreszk-szerző. Erre mondják, hogy nagyon szép, már egyetlen tevékenységi listában megidézi a múlt század eleji kulturális aranykort…
Ha valaki azt kérdezi: ugyan mit tud kezdeni valaki 1. ma 2. Kolozsváron ezzel a századelős atmoszférával, annak azonnal jelezzük, hogy 1. Marosán a napló mintájára építkező karcolatgyűjteményében egyáltalán nem reflektálgat erre a hőskorra, nem abban a világban él, csupán ugyanabban a műfajban találja megfoghatónak ezt a mait. 2. a kávéházi miliő, még ha szeretnénk is azt gondolni: nem pesti találmány, ne csináljuk már. Elég ehhez a harmincas-negyvenes évek erdélyi irodalmát olvasni, bizony nem minden a megmaradásról szólt – a transzilvanizmus mellett elfért a Pesttel erős rokonságot tartó irodalmi világ is, és bizony egészen univerzális volt (legyen elég csak Dsida Jenő nevét említeni).
De messze mentünk. A lényeg, hogy Marosán Tamás könyve önmagában (mindennemű előképzettség nélkül) is értelmezhető, sőt leginkább úgy érdemes. De előképzettség címén azért említsük meg Bajor Andor nevét, az elképesztő szövegkarikaturista minden erdélyi fiatal humoristának megkerülhetetlen. Itthon sajnos senki sem ismeri.
Szóval humor, humor, persze. Nem siklik ki vagy lesz tompa ez a humor több helyen, mint amennyi helyen a nagy számok törvénye alapján kellene – itt mégis egy 130 oldalas gyűjteményről van szó, a bejegyzések egy része nyilván aktuális dolgokhoz kapcsolódott, amelyek nagy része már elmerült a múltban.
A könyv politikummal való viszonya bájos, nem provinciális, tehát Magyarországon is fogyasztható. Azok az esetek itt is esetek. Kiszólásból simán elfért volna több, de Marosán nem emlékezetes mondatokat akar, sokkal inkább emlékezetes módszert. A görbetükör-módszert (ismerős?) használja előszeretettel, és jól áll a kezében.
Ki tudja, fogják-e Magyarországon terjeszteni ezt a könyvet, és ha igen, lesz-e pénz bármilyen promócióra. Mindenesetre hozzánk eljutott, és ha valakihez még eljutna ideát, akkor ne álljon ellent. Két napra való villamosos olvasásra elég jó alapanyag.
Marosán Tamás: Legyőztem az egészséget! (Grinta Kiadó)