Idén kilencedik alkalommal rendezik meg a Miskolci Kocsonyafesztivált. A rendezvény felejthetetlen élményeket, programokat, sportolási lehetőségeket nyújt.

Kocsonyafesztivál

Összesen 12 előzetes program zajlik Miskolcon, és 4 pályázati felhívást tettek
közzé, amelyekre a pályamunkák folyamatosan érkeznek. A fesztivál idei díszvendége Tampere, Miskolc finnországi testvérvárosa. Ezen alkalomból a finn kultúrát is bemutatják a különböző előadásokon, vetítéseken, kiállításokon keresztül. A kiemelt programok közé tartozik Az én Finnországom nevű rajzverseny, amelyet a finn nagykövetség hirdetett meg. A díjátadásra Jari Vilén, Finnország magyarországi nagykövete érkezik majd.

Számos finn vonatkozású programmal készülnek a szervezők: finn installációs művészek tartanak kiállítást, lesz finn filmplakáttárlat és filmnapok - azaz válogatás a CINEFEST finn versenyfilmjeiből, illetve Tépd a húrokat! címmel "léggitár banzájt" szerveznek, valamint a Miskolci Nemzeti Színházban - egyebek mellett - bemutatják a Kalevalát.

A Karton Szalonban, vagyis a Téli Szabadegyetemen február 28-ig várják az érdeklődőket, azokat, akik a Kocsonyafesztivál attrakciói közt egy kis intellektuális izgalomra is vágynak.

A Téli Szabadegyetem előadássorozata országos ismeretségű, nemzetközi szintű előadókat sorakoztat fel, méltán folytatva a Mindentudás Egyeteme által megteremtett hagyományt: a kultúra, a tudomány, az irodalom és a művészet egymást kiegészítve áll a közönség rendelkezésére, szolgálatába. Számos sportprogrammal is készülnek a szervezők, például az I. Kocsonyális Futással, amelyet szombaton tartanak, és amelynek helyszíne a Csanyik-völgyben található Majális Park. Minden résztvevőt már a kora reggel várnak egy forró teára, vajas- vagy zsíros kenyérre, és aki ezt a napot sportosan tölti el velük, még egy kis meglepetésben is részesülhet.

Emellett a következő napokban lesz belvárosi tájfutó-, illetve belvárosi tájolóverseny, illetve GPS-es kereső vetélkedő. Az idősebb korosztályról sem feledkeztek meg, az Aranykor idősek otthonában a Kocsonyafesztivál jegyében farsangi mulatságot szerveznek, amely február 16-án délután kezdődik. A fesztiválsorozat pályázati felhívásai között egyebek mellett lesz kutyaszépségverseny, látványkocsonya, finn rajzverseny, mesemondó verseny, és kirakatverseny is.

A Miskolci Gombász Egyesület meghívására a Krakkói Gombász Kör is Miskolcra látogat, és kiállítási anyagát bemutatja a sátorban. Szintén újdonság a Mancs a Kézben Egyesület standja, ahol a kulturált, felelősségteljes állattartásra való ösztönzésen keresztül hozzájárulnak egy környezettudatosabb, a természet tiszteletén és védelmén alapuló életfelfogás és magatartásforma kialakulásához.

Kocsonya és színház

A magyar színházművészet élvonalába tartozó együttesek előadásai és különleges programok várják az érdeklődőket a Miskolci Nemzeti Színházban a Kocsonyafesztivál ideje alatt.

A vidék legnagyobb téli rendezvényének „gazdája" a „Több, mint legenda…" közhasznú Alapítvány és a Miskolci Nemzeti Színház együttműködésében olyan nagyszabású előadások miskolci bemutatása válik lehetővé, mint a Bárka Színházból érkező Piaf Piaf, valamint a ForteDanse társulat Kalevala című darabja. Immár hagyománynak mondható, hogy a Kocsonyafesztivál idején a Tánchétvége Miskolcon című programsorozat keretében a magyar kortárs táncszínház egyik élvonalbeli magyar együttesét, alkotóját hívja meg a színház: az idén a táncos és koreográfus Ladányi Andrea előadásaival találkozhat a közönség.

Ezek mellett természetesen saját produkciók, programok is készülnek a Kocsonyafesztivál tiszteletére: így a Boga beszél című Karinthy-est és a 24 órás táncimprovizáció, amely már 2008. februárjában is nagy siker aratott.
A Miskolci Nemzeti Színház 2009-ben is különleges programokkal várja a Kocsonyafesztivál vendégeit. Immár hagyománynak mondható, hogy a kortárs táncszínház élvonalbeli magyar együtteseivel és előadásaival a február végi Tánchétvégén találkozhat a közönség.

Látnivalók

Miskolc Északkelet-Magyarország legnagyobb városa és Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye. Budapest és Debrecen után Magyarország harmadik legnépesebb városa, az ország hét regionális központjának egyike. A környék Európa egyik legrégebben lakott területe, mint azt paleolit kori leletek tanúsítják. A különböző tájegységek találkozásánál, fontos kereskedő utak mentén épült település már a középkorban kereskedőváros volt, és 1365-ben Nagy Lajos királytól városi rangot kapott. A török hódoltság után ipara is fejlődésnek indult. A szocialista időszakban Magyarország egyik legjelentősebb iparvárosaként élt a köztudatban, ebben az időben érte el legnagyobb kiterjedését – számos szomszédos település, köztük a középkorban az uradalom székhelyéül szolgáló Diósgyőr hozzácsatolásával – és legnagyobb népességszámát is.

A rendszerváltás óta kulturális és idegenforgalmi szerepét igyekszik erősíteni; ebből a szempontból főbb látványosságai közé tartoznak a miskolctapolcai Barlangfürdő, a diósgyőri vár és a Miskolci Nemzeti Színház, illetve a közeli Bükki Nemzeti Park.
A régió vezető városaként az ennek megfelelő funkciókat is betölti; egyetemi város, a megye és környéke gazdasági, kulturális központja.
A régészeti leletek tanúsága szerint a terület ősidők óta lakott, s ez Magyarország legrégebben lakott területe is. A több mint 70 000 éves, paleolit kori leletek azt bizonyítják, egyike Európa legrégebben lakott területeinek. Első ismert lakói a kelta gotinok, de a honfoglaló magyarok már kevert etnikumú lakosságot találtak ezen a vidéken, akik a Sötétkapu táján, a Papszer oldalán és a Tetemvár környékén laktak.

2008-ban a Kultúra Magyar Városa díjjal jutalmazták a várost.

Városkapuk

Az egykor körülkerített mezőváros határait árok- és sáncrendszer óvta, ezeket jól őrzött városkapuk törték meg. Csak ezeken keresztül lehetett a városba bejutni, mellettük vámszedőhelyek, kocsmák és vendégfogadók várták az ide látogatókat. 1940 körül még 13 fő- és 19 mellékvámszedőhelyről tudtak a várostérképek, tehát ennyi fő- és mellékúton lehetett Miskolcot megközelíteni. A település növekedésével a kapuk egyre távolabb kerültek eredeti helyüktől, végül már pusztán elméleti határt jelentettek. Az egykori védőrendszer emlékét a mai napig fennmaradt kapu elnevezésű utcák nevei őrzik: a Győri kapu, Szentpéteri kapu, Csabai kapu és Zsolcai kapu ma is fő közlekedési útvonalak elnevezései, amelyek mentén a valamikor Diósgyőr, Sajószentpéter, Hejőcsaba és Felsőzsolca illetve Miskolc közötti forgalmat bonyolító városkapuk álltak. A kevésbé ismert Fábián kapu a bábonyibérci szőlőkbe, a Meggyesalja (vagy Megyesre-járó kapu) az Avas alján található meggyesek felé vezető, kisebb jelentőségű utakat rejtett.

Különleges a Sötétkapu helyzete, amely nem egy utca, hanem magának a boltozatos kocsibejárónak az elnevezése.

Belváros

Miskolc történelmi belvárosa műemlék jellegű épületekben kevésbé gazdag, mint más városoké, a 19. század hangulatát tulajdonképpen csak a sétálóutca jellegű főutca (Széchenyi István utca) és az ennek folytatásában elterülő Városház tér őrzi. Itt található a bevásárlóközpontok, hivatalok és irodák többsége, valamint a Búza téri autóbusz-pályaudvar, a városi buszok egy részének és a vidéki buszok többségének végállomása.

Egyetemváros

A Miskolci Egyetem épületei más városok egyetemeivel ellentétben nem a belvárosban szétszórtan helyezkednek el, hanem külön városrészt alkotnak az Avas és Tapolca között, előbbihez közelebb. A nagyrészt összekapcsolt épületeket hatalmas park veszi körül.

Miskolctapolca

Miskolctól különálló, de a városhoz tartozó lakó- és nyaralóhely, elsősorban barlangfürdőjéről és a Szikla-kápolnáról híres. 1950 óta Miskolc része, azelőtt rövid ideig Görömböly községhez tartozott, előtte egyházi birtok volt. Lakói népszavazás útján önálló településsé alakítását kezdeményezték.

A turista számára Miskolc legvonzóbb helyei Tapolca (hivatalosan: Miskolctapolca), Lillafüred és Felsőhámor. Tapolcának hatalmas, gyönyörű parkja van csónakázótóval és a híres és egyedülálló Barlangfürdővel, Lillafüred és Felsőhámor pedig bájos települések a Bükkben, legismertebb látnivalóik a Palota-szálló, az ország legmagasabb vízesése, a Hámori tó, és az Anna- és István-barlangok.

A Miskolctapolcai Barlangfürdő

A Barlangfürdő Északkelet-Magyarország gyönyörű, turisztikai látnivalókban is gazdag környezetében, Miskolc város üdülőterületén, Miskolctapolcán található. A régió turisztikai gazdagságát az Európában egyedülálló Barlangfürdőn kívül olyan nevek jelzik, mint Hajdúszoboszló, Mezőkövesd (gyógyfürdők), Aggtelek (barlang), Tokaj és Eger (bor) Hortobágy (puszta), Mátra, Bükk, Zemplén (hegyek, erdők, vadászat) stb.

Miskolc a honfoglalás korában létrejött település, mely ma már 192.000 fős nagyváros, ennek megfelelő történelmi emlékekkel, infrastruktúrával, kulturális hagyományokkal és eseményekkel, oktatási és tudományos háttérrel (Miskolci Egyetem). A nagyváros közvetlen szomszédságában (a városközponttól 7 km-re) található Miskolctapolca üdülőhely, különleges mikroklímájával, helyi jelentőségű, védett parkjával, csónakázó tóval, s a gyógyhatású termálvíz vájta természetes üregek feltárásaira megépült Barlangfürdővel. A üdülőhelyen közel 7 hektáros területű strandfürdő (4500 m2-es vízfelülettel) is a nyári pihenését, szórakozását biztosítja az évente több százezer Miskolctapolcára látogatónak.
A városból gépkocsival, helyi autóbusz járattal és ma már kiépített kerékpárúton is eljuthatunk Miskolctapolcára. Külön kiemelendő, hogy ezt az utat a Hejő-patak mentén gyalog, futva vagy kocogva is megtehetjük.

A hely igazi értéke az előbbiekben említett három elem, melyet a már megfogalmazott idegenforgalmi fejlesztési stratégiában összefoglalóan a "vizek völgyének" neveznek. A távlati fejlesztési koncepcióban ehhez kapcsolódik egy új terület, a Barlangfürdőt magába foglaló Vár-hegy nyugati oldalán található, művelésből kivont kőbánya, melyet a "kövek völgyeként" említenek.
A terület igazi kincse a Barlangfürdővé kialakított Tavasbarlang, melyet a víz évezredeken át vájt ki a kemény mészkősziklákból. Bár a Barlangfürdő alapjául szolgáló Tavasbarlangot már az ősember is ismerte, első írásos említését 1936-ban Kerekes tollából olvashatjuk, Barlangfürdővé való átalakítására hosszú előkészítő munka után csak 1959-ben került sor. Ebben az Európában egyedülálló adottságú Miskolctapolcai Barlangfürdőben páratlan élmény a természet fedett uszodájában a hegy mélyéről fakadó kellemes hőmérsékletű termálvízben úszni, fürödni, élvezni a tiszta, minden szennyeződéstől mentes levegőt. Sokan esküsznek gyógyhatására is, ami elsősorban a kellemes, gyógyító barlangi klímájának, valamint a meleg karsztvizének köszönhető.

Ez a termálvíz nem olyan tömény, mint egyes gyógyvizek (a fürdőegyüttesben felhasznált termálvíz összes sótartalma nem éri el az 1000 mg/l-t sem) és sokan éppen ezért kedvelik. Ebben a vízben ugyanis - szemben az egyes sokkal töményebb gyógyvizekkel - korlátlan ideig lehet fürödni, úszkálni, ki lehet próbálni a pompás dögönyözőt és a többi vízi attrakciót. Ezek most tovább bővülnek és gazdagodnak: a sokak által ismert barlangi medencéhez újonnan kialakított tárószakaszok, frissen feltárt természetes járatok és termek kapcsolódnak. A "Gömb terem" a vidám meglepetések kedvelőit várja, mellette pedig egy óriási pezsgőfürdőben víz alatti vízsugarak masszírozzák a vendégeket. Kissé távolabb egy rejtett szerkezet mozgatta "föld alatti folyó" vízáramával szemben - vagy éppen annak segítségével - juthatunk a legrégebben feltárt, legszebb barlangi szakasz fürdőmedencéjébe.

Avasi kilátó, Miskolc

Az Avastetőn álló tv-torony, kilátó és kávézó a város egyik jelképes épülete, 1963-ban avatták fel. Előtte fakilátók álltak itt, az egyik a nevezetes Rákóczi-kilátó volt.

A Hófer Miklós és Vörös György tervei szerint épült, 1963-ban felavatott torony 72 méter magas, egy kiugró dombhajlaton állva uralja a Szinva völgyét. 10 méter magasan helyezkedik el a 257 m2 nyitott kilátó-terasz, s 15 méter magasságban a 200 személy befogadására alkalmas presszó.
Az Avasi kilátóból Miskolc felé kicsivel több mint 180 fokos panoráma nyílik.
Erős szélben a 60 méter feletti részén 45 cm a mozgása - ez ugyanolyan érdekessége, mint hogy ha egyik oldalán tűzi a nap, a torony 15 cm-t tud kimozdulni.

Az első, tűzoltó őrtoronyként is működő, és egyben idegenforgalmi látványosságot is jelentő kilátó felállítását 1901-ben határozta el a Borsodi Bükk Egylet. Azonban még 1906-ban, II. Rákóczi Ferenc hamvainak Kassára szállításakor is csak egy ideiglenes kilátót tudtak emelni - két hét alatt - a Horváth-tetőnek nevezett legfelső platón.
A Rákóczi nevét viselő faszerkezetű torony 1934-ben épült fel (a később a Deszkatemplomot is tervező) Szeghalmy Bálint városi főmérnök tervei alapján. A hat emelet magas (26 méteresre tervezett) építmény váza vasbetonból, a hálózata tölgyfából, és székely fazsindelyes templom mintájára készült.
A Rákóczi-kilátó 1943-ban egy tűzeset kapcsán komoly, de kijavítható károsodást szenvedett. 1956 decemberében viszont teljesen leégett, csak csigalépcsője volt látható évekig.

Diósgyőr és környéke, a Diósgyőri Vár

Diósgyőrt Anonymus említette először. 1782-ben kezdődött el a papírkészítés a diósgyőri koronauradalomban. Ezt tekintik a Diósgyőri Papírgyár alapítási évének. A városrész az ország egyik legfontosabb ipari központjává fejlődött az évszázadok során. A helyi szénbányászat 1867-ben kezdődött Perecesen, majd a Csanyik-völgyben. A Fazola (Fassola) Henrik által lerakott alapokon felépült az Új Vasgyár, és 1879-re az új acélmű is. Mára mindkét iparág minimálisra csökkent, a bányászat szinte teljesen megszűnt.

Az egykori mocsaras környezetből kiemelkedő sziklanyúlványon épülhetett az a földvár. A vár első írásos említése Anonymustól származik, akinek leírása szerint Árpád vezér Böngérnek, Bors apjának adományozta a Miskolcnak nevezett földet és azt a várat, amelyet Győrnek neveztek, ezt a tatárok pusztították el 1241-ben.

Helyén 1262-1270 között építtetett ovális alaprajzú kővárat az Ákos nembeli Ernye bán. A mintegy 2000 négyzetméter belső és 4000 négyzetméter külső területével, a korszak egyik legnagyobb magyar vára lehetett. A tatárjárást követően épült vár az 1340-es évektől már királynéi javadalom volt. 1526-ig hat királyné "jegyruhája", vidéki rezidenciája volt a vár. Rendkívül fontossá akkor vált, amikor Nagy Lajos Magyarország és Lengyelország uralkodója lett, hiszen fontos lengyel út vezetett erre.

A vár falai között sokat időzött Nagy Lajos is. 1381 végén itt ratifikálták a Velencével kötött békét. Ekkortájt kezdődött meg a négy saroktornyos, szabályos négyzet alaprajzú gótikus vár királyi pompájú kiépítése. A királyi vár hatalmas tömbjét, amelynek építése 1379 körül fejeződött be, sokszorosan tagolt védelmi gyűrűk fogták közre. A várpalotát sokszögű külső vár övezte és a várfalból a négy égtáj felé ikertoronnyal erősített kapuépítmények emelkedtek ki, amelyek a vizes árkon átvezető fahidat fogták közre. 1526 fordulópont volt a diósgyőri vár történetében is: a palota jelleggel szemben az erődítmény szerep vált dominánssá.

Mátyás idejében - amikor Podjebrád Katalin, majd pedig Aragóniai Beatrix kapta a várat jegyajándékba - készült el a külső várfalöv és a vizesárok ellenfalának kváderes kiépítése a palota reneszánsz díszítményeivel egy időben. Erre utal többek között az a ma is jól látható, díszesen faragott Mátyás-címer, amelyet a külső vár többszintes késő gótikus kaputornyának megmaradt faltömbjére helyeztek. A későbbiek során azonban folyamatosan csökkent védelmi jelentősége. A vár a XVIII. század végére elromosodott, igazi feltárása, műemléki helyreállítása csak 1950 után indulhatott meg. A műemléki helyreállítás 1953-tól több mint 20 évet vett igénybe. Az 1990-es évektől újabb rekonstrukció és ezzel párhuzamosan újabb ásatások kezdődtek. A középkori vár romja és helyreállított építményei önmagukban is élő múzeumnak tekinthetők. A 2500 négyzetméter alapterületű palota valaha mintegy 50 helyiséget magában foglaló, vastag falú, hatalmas épületéből csak négy magas torony és az őket összekötő épületszárnyak földszintje, s néhol emeleti romja áll. A királynék vára Nagy Lajos király korában élte fénykorát. Ma az ország egyik legjelentősebb műemléke.

A tágas belső udvar kulturális rendezvények színhelye, és innen juthatunk be a látogatható tornyokba, a Rondellába, illetve le az udvar szintje alatti egykori helyiségekhez. Így például a palota keleti szárnyának központi helyiségéhez, a kápolnához, melynek nyolcszögű szentélyzáródása kinyúlt a palota tömbjéből. A kápolna tulajdonképpen kétszintes volt diadalívvel, oltárral és szentségtartó fülkével. Az emeleti részben volt Giovanni Dalmata alkotása a Diósgyőri Madonnaként számontartott reneszánsz oltár, melynek töredékei ma a Magyar Nemzeti Galériában láthatók.

Az egyenként 100 négyzetméter alapterületű tornyok közül az északkeletiben az 1381-es, a velencei háborúkat lezáró turini békekötés ratifikálását megörökítő panoptikum látható, illetve innen juthatunk be a Rondellába, ahol a vár és a pálosok történetét bemutató kiállítások láthatók. Az északnyugati torony teteje látogatható, és a csodálatos panoráma megéri a lépcsőzést. A tornyok alatti termekben azok a speciálisan kialakított tárolók kaptak helyet, amelyekben a vár feltárásai során előkerült, több mint félmillió csont-, kerámia-, üveg- és vastárgy illetve töredék leletet helyezték el. És itt látható, illetve próbálható ki az éremverő golyósprés is. A délkeleti toronyban XIV-XVI. századi kézifegyvereket és címerpajzsokat mutatnak be a lovagteremben. A vár külső fala körbejárható.

A kazamatában található Közép-Európa legnagyobb lélekszámú panoptikuma, melyben hat életkép mutatja be a XIV. századi középkori életet. Rekonstruáltak egy régi kemencét, és természetesen van egy mély kút, ahová a látogatók aprópénzt dobálnak a visszatérés reményében. A diósgyőri vár fontos kulturális helyszín: évtizedek óta otthona többek között a Dixieland Fesztiválnak, a Kaláka Nemzetközi Folkfesztiválnak, a Várjátékoknak, a Történelmi Forgatagnak, színházi és operaelőadásoknak, a Várszínházi estéknek és már egyik játszóhelye a Miskolci Operafesztiválnak is.

Közlekedés

A városnak két pályaudvara van, a Tiszai és a Gömöri pályaudvar. Miskolc és Lillafüred között kisvasút is közlekedik (Lillafüredi Állami Erdei Vasút), ami turisztikailag jelentős. A városban egy kisebb repülőtér is található füves kifutópályával, ám ez a nagyközönség számára nem nyitott, és a tömegközlekedésben nem játszik szerepet.
Vonatok a Keleti pu.-ról indulnak ( IC, kb. 2 óra ), autóval az M3-as autópályán érdemes közlekedni.

Kinek ajánljuk?

Főleg színházkedvelőknek, ám azoknak is, akik szeretik a gyomrukat, hiszen a kocsonyafesztiválon mindenki jóllakhat.