Aradról írunk, afféle Üdvözletem küldöm-típusú képeslap lesz belőle. Rövid ideig tartózkodtunk a városban, csak üdvözlő lapot postázunk, olyat, mint a régiek, akik nemcsak a hátoldalra írtak, hanem a képre is.

Ha magyar turisták Erdélybe mennek, jórészt Nagyváradon keresztül visz útjuk Székelyföld felé, Arad, ez a magyar határhoz kísértetiesen közel lévő nagyváros valahogy mostohagyerek maradt, de ezt gyakorlatilag a teljes szórvány elmondhatja magáról.
Aradról jórészt október 6-án tudósítanak a híradók. Néhány városi zsáner, nagytotál a Szabadság-szoborról, egy közeli Dávid Ibolyáról és Markóról, és szevasz. Pedig Arad gyönyörű város, a magyar kulturális reprezentáció és identitástudat egyik kulcsvárosa kéne hogy legyen, és nemcsak a 13 aradi vértanú okán. Itt született például Tóth Árpád, itt tanult többek között a két kiváló festőnk, Munkácsy Mihály és Molnár-C.Pál.

Aradot végre felfedezhetnék a magyar turisztikai szakértők is. Egy sajátos turisztikai modellt lehetne arra alapozni, hogy mondjuk a magyar oldalon szállnának meg a kisebb pénzű turisták, iskolai csoportok, és húsz perces úttal minden nap átutazhatnának Aradra. Battonya, Mezőhegyes vagy éppen Mezőkovácsháza, e három közeli viharsarki kisváros mindegyike rendelkezik megfelelő vendégágyszámmal.

visszaállított Szentháromság szobor
Most újra egymásra találnak a régiók, az egykori Csanád és Arad megyei települések között ismét kialakulnak a kereskedelmi és kulturális kapcsolatok.
Néhány felvételt készítettünk a városról. Csak pár órát tartózkodtunk ott, afféle "menjünk át kávézni és korzózni"-típusú szombat délutáni programot tudtunk le, erről az útról hoztunk úgymond pár képeslapot. Még az egykori Szabadság téren álló, fenyegető háborús emlékmű sem teszi teljesen tönkre a belváros összképét. Itt áll eredetileg az 1890-ben fölállított Szabadság-szobor. A trianoni diktátumot követően 1925-ben (más források szerint 1922-ben) bontották el. Szabadság-szobrot 1999-ben hozták ki a várból, majd 2004-ben került az ún. Megbékélési parkba.

A színházból kifele jövet láthatunk egy épületsort, melyről azonnal beindul a "hol van még ilyen Magyarországon"-játék. Van, akinek a budapesti Batthyányi tér jut eszébe, másoknak kompletten Szeged. Az út közepe táján álló tornyos ház volt az egykori Lloyd palota. Ugyancsak innen látható az épületsorral szemben az Aradi Minoriták temploma. A minoriták Aradra érkezésének 200 éves jubileuma alkalmából 1901-ben határozták el, hogy új templomot építenek maguknak a 150 éves régi templom helyett. A szentélyben található hatalmas méretű Szent Antal-kép Vastagh György festőművész remekműve. A templomot renenszánsz stílusban, Tabakovics Emil műépítész tervei alapján építették. A félkörű homlokzatot a Pieta szobra díszíti (Michelangelo római Szent Péter Székesegyházban látható szobrának egyik másolata).

A szobor felé vezető úton érintjük azt a szecessziós iskolaépületet, melyben Munkácsy Mihály is tanult. A falon emléktábla őrzi a nevét. Szintén erre található a belvárosi református templom a Deák Ferenc (ma Eminescu) és Kálvin János (ma Varful cu Dor) utcák találkozási pontján. A templom Hoffer József tervei alapján épült. 1901-ben itt kötött házasságot a későbbi magyar kormányzó, Horthy Miklós Jószáshelyi Purgly Magdolnával.

Nyilván egyszerűbb Székelyföldön hozni a magyart, de mi lesz a szórványban, a határhoz közel lévő partiumi településekkel, amelyek a két szék között padlót fogtak. Hiába van 40% vagy éppen 50%-os magyar lakosságuk, az anyaország újabban csak a székely kapukra, a magas fenyőkre és a gyors folyású patakokra kíváncsi.

Ők a közvetlen szomszédaink.
Azok voltak a Monarchia idején, és azok most is, immáron az EU-ban.
- Aradi vár – katonai terület, nem látogatható, állítólag van egy hátsó része, melynek kerítésén át lehet bújni, és akkor többet láthatunk a várból. Ez az alternatív útvonal azonban nem ajánlott.
- Az eredetileg Attila téren (ma a Megbékélés parkjában) állították fel újra az aradi vértanúk emlékművét, Zala György alkotását. Nem is olyan régen piac működött itt.
- A részben Ybl Miklós tervei alapján készült Csanádi palota
- Az 1913-ban átadott eklektikus, belül szecessziós kultúrpalota – Szántay Lajos tervei alapján épült, napjainkban a Történeti Múzeumnak ad helyet.
- Az 1702-ben épült szerb ortodox templom, mely barokk stílusban épült.