Vakáció Kiállítás és Vásár várja az érdeklődőket immár hagyományosan a tavasz kezdetén Nyíregyházán. A program kereslet és a kínálat találkozását kívánja elősegíteni, az idegenforgalomban és a kapcsolódó szolgáltatásokban.
Vakáció Kiállítás és Vásár
A kiállítás elsősorban a látogató nagyközönségnek szól, ám a résztvevő - utazással, turizmussal, a szabadidő hasznos eltöltésével foglalkozó - szakemberek számára is jó lehetőséget teremt a szakmai találkozásra, a kapcsolatok ápolására. Az utazási szokások vizsgálata, a kiállítók és a kiállítás-látogatók kérdőíves felmérései alapján elmondható, hogy a potenciális utazók közül számosan, ezen rendezvény segítségével találják meg a legjobban a konkrét elképzelésüket.
A Vakáció Kiállítás és Vásár első alkalommal 1996 tavaszán került megrendezésre Nyíregyházán azzal a céllal, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében illetve annak székhelyén Nyíregyházán is legyen egy olyan rendezvény, ahol az utazást eladni kívánók és vásárlók egy helyszínen találkozhatnak. Az első kiállításon 10 kiállító vett részt mindegyik kiállító Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhellyel. A 2. kiállításon már más megyéből is érkezett kiállító, a 4. kiállításon pedig az első külföldi kiállító is megjelent Németországból.
A kiállítás háttérkörülményeiben a minőségi ugrást a 2000. év jelentette-miután a kiállítás kinőtte a korábbi rendezvényhelyszín kereteit, a rendezvény új helyszíne Magyarország egyik legnagyobb sport és szabadidő központja lett, ami a kiállítók számában is minőségi ugrást jelentett, hiszen az első évben a nagyobb helyszínen megrendezésre kerülő kiállításon több mint félszáz kiállító vett részt.
Az utóbbi években a kiállítók száma tartósan 100 fölött van, az idegenforgalmi szolgáltatók mellett a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltéséhez lehetőséget biztosító szervezetek is a kiállítás profilját gazdagítják. A kiállítók 10-15%-a külföldről érkezik, általában az európai kontinensről, de más kontinensekről Libanonból illetve Ecuadorból is voltak már kiállítók.
Az eddigiek során az alábbi külföldi országokból érkezők állítottak már ki a nyíregyházi kiállításon: Ausztria, Románia, Szlovákia, Ukrajna, Lengyelország, Csehország, Nagy-Brittania, Spanyolország, Málta, Ciprus, Horvátország, Franciaország, Libanon, Ecuador.
Nyíregyháza földrajzi fekvéséből adódóan kiemelt figyelem irányul a közvetlen határmenti kapcsolatokra (Szlovákia, Ukrajna, Románia) és a lengyel kapcsolatokra, ezekből az országokból több kiállító is érkezhet.
A kiállítást több, a turizmus szakmai és állami irányításában jelentős szerepet játszó személy is megtisztelte jelenlétével, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkárai közül Mádi László és Pál Béla, az Országgyűlés turisztikai szakbizottságából többek között Tóth József az Észak-alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke, több szakmai szervezet magas rangú vezetője úgymint a Magyar Turisztikai Szövetség elnöke Lengyel Márton illetve a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) vezetői közül Meggyes István illetve Horváth Vilmos.
A kiállítást meglátogatták résztvevő országok nagykövetei, így többek között Németország és Szlovákia budapesti nagykövete, rendszeres vendég Nyíregyháza polgármestere és Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Közgyűlésének vezetői is.
A vásárhoz szakmai és kulturális kísérőprogramok is rendszeresen kapcsolódnak, szakmai konferenciák, study-tourok és szimpóziumok a turisztikai szakma időszerű kérdéseiről, kulturális programok jegyében pedig a rendezvény kísérő programjának fellépője volt számos kulturális csoport, Ihos József, Nádas György, és a Bagi-Nacsa páros, mint humoristák, Vujity Tvrtko, Szalay Balázs és Hídvégi-Üstös Pál mint a kalandturizmus különböző ágainak reprezentáns képviselői.
A város történelme
Az Észak-Alföld második legjelentősebb települése vonzó turisztikai célpontnak számít. A több mint 300, köztük számos különleges fajt bemutató Állatparkja európai szinten is elismert.
Nyíregyházát 1209-ben említik először, ekkor még Nyír néven. 1236-ban már temploma is van a településnek, innen kapta nevének második felét. A 15. század közepén körülbelül 400 lakója volt. A török hódoltság idején a várost sokan elhagyták, helyükre az 1600-as évek első felében hajdúkat telepítettek be, hajdúvárosi rangot szerez. Bocskai István 1605-ben foglalja el, halála után a várost 1620-ig Erdélyhez csatolják.
A Rákóczi-szabadságharc után a város népessége növekedésnek indult, elsősorban azt követően, hogy 1753-ban a település felének birtokosa, gróf Károlyi Ferenc jelentős kedvezményeket ígért az ide települőknek. Az újonnan letelepedők többsége Békés megyéből és a Felvidékről érkező szlovák bevándorló volt,akik megalapították első gimnáziumukat az akkori professzori iskolát,ez ma a Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium. A növekedés még jobban megindult, mikor 1786-ban a város mezővárosi rangot kapott és négy vásárt tarthatott évente. Ekkor 7500 lakosával már a megye legnépesebb települése volt. A 19. században Nyíregyháza pénzen megváltotta magát földesuraitól, a Dessewffy és Károlyi családoktól, 1837-ben pedig különleges királyi kiváltságot kapott. A város egyre inkább virágzásnak indult, új városháza és kórház épült, iskolák alapultak, a közeli Sóstón fürdő és vendéglő üzemelt. Nyíregyháza polgárai részt vettek az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban, amelynek bukása után több polgár börtönbe került, köztük a polgármester, Hatzel Márton is.
A 19. század második felében Nyíregyháza tovább urbanizálódott: 1858-ban az épülő vasútvonal elérte a várost, rengeteg új épület épült – színház, távírda, posta- és pénzügyi palota –, majd elindult a villamosközlekedés is. Nyíregyháza 1876-ban Szabolcs megye székhelye lett.
A Nyíregyházi Királyi Törvényszéki Fogházat 1891-ben létesítették. A Tanácsköztársaság ideje alatt a városban munkás- és katonatanács alakult, majd áprilistól Nyíregyháza tíz hónapig román megszállás alatt állt.
A két világháború közt a lakók nagyszabású ünnepséggel ünnepelték az örökváltság 100. évfordulóját. Ekkor Nyíregyháza Szabolcs és Ung k.e.e. vármegye székhelye volt.
A második világháború alatt több mint 6000 nyíregyházi zsidót deportáltak, további kétezer embert pedig orosz munkatáborokba küldtek. Sok épület is elpusztult. A háború után a magyar-szlovák lakosságcsere keretében több száz család hagyta el a várost.
Az 1960-as évektől a város folyamatosan fejlődik. Napjainkban Nyíregyháza fontos kulturális és oktatási központ, és Debrecen mellett az Észak-Alföldi régió másik legfontosabb városa.
Látnivalók
Ha Nyíregyházán járunk, mindenképpen nézzük meg a Vársoházát, a Korona Szálló és Casino épületét, a Megyeházát vagy a Nyírvíz-Palotát, melynek emeletén a Kállay-gyűjtemény gazdag rendjel-, és kitüntetés-kollekciója található.
Pihenésképpen pedig irány a Sóstógyógyfürdő, amely évszázadok óta kedvelt üdülőhely. 2000 m2 területű park veszi körül a meleg, kb. 26 °C hőmérsékletű tavat. Az érintetlen természet hangulatát idéző Sóstófürdő, az üdülni és gyógyulni vágyók kedvelt pihenőhelye. Található itt strand, csónakázótó, gyógyító hatású termálvíz, tavon kialakított szabadfürdő, parkok, gyönyörű épületek, és mindez csodálatos erdei környezetben. Európa-hírű a Sóstói Állatpark, ahol az állatok többsége szabadon, ketrecek nélkül él. A Sóstói Múzeumfalu, mely a megye tájegységeinek népi építészetét mutatja be, 12 holdas területével az ország egyik legnagyobb skanzenja. Sóstófürdőt Nyíregyházáról a 8-as busszal, és a Nyírvidéki Kisvasúttal lehet megközelíteni.
A Sóstó ZOO (Nyíregyházi Állatpark) a világ minden kontinensének állatvilágát
Közlekedés
Közúti közlekedés: Budapestről Nyíregyháza irányába az M3-as autópályán haladjunk Nyíregyháza Centrum jelzőtáblával jelölt lehajtóig .
Vasúti közlekedés: Budapest Keleti-pályaudvarról szinte óránként indul InterCity Nyíregyházára.
Szálláshelyek
Széles választék várja a vendégeket a városon belül és a környéken is.
Kinek ajánljuk?
Elsősorban azoknak, akik még nem tudják, hova utazzanak tavasszal vagy nyáron, és gondosan szeretnék vakációjukat előkészíteni.
