Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
  • Produkció
Darwint felesége befolyásolta

Darwint felesége befolyásolta

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 03. 04.
Itt az új teaser Nemes Jeles László Árva című filmjéhez
2025-05-14 10:56:32

Még egy teaser készült az Oscar-, Golden Globe-, Bafta-díjas és cannes-i nagydíjas Saul fiát és a

Gyergyói népzene a Hagyományok Háza Szabadegyetemén
2025-05-13 18:00:00

A Gyergyói népzene - három generációs örökségvédelmi program megálmodói, értékmentő munkájukat, annak

Átadták az Artisjus-díjakat – Geszti Pétert alkotói életműdíjjal tüntették ki
2025-05-13 09:07:41

Idén is kiosztották könnyű- és komolyzenei kategóriákban az Artisjus-díjakat: összesen tizenegy zeneszerző

Jubileumi koncertet ad a PASO
2025-05-12 18:00:00

20 éve jelent meg első stúdióalbumuk, a Budapest Ska Mood. A kerek évforduló alkalmából május 24-én a

további bejegyzések a szerzőtől »

Charles Darwin (1809-1882) feleségének zongorajátéka befolyással volt a tudós evolúciós elméletére - állítja egy brit kutató.

Julian Derry, az Edinburgh-i Egyetem evolúciós biológiai intézet kutatója szerint Charles Darwin családi élete, s különösen zeneszeretete sokkal nagyobb szerephez jutott tudományos munkásságában, s legfőbb műve, az 1809-ben megjelent A fajok eredete című munkájának megírásában, mint bárki gondolná - olvasható a Discovery News hírei között.

"Unokatestvérével, Emma Wedgwooddal kötött házassága alatt napi rutinná vált Darwin számára felesége zongorajátékának élvezete. A zene központi szerepet játszott a család életében, s gyógyírt jelentett a nagy természettudósnak a napi fáradalmak után, vagy gyakori betegségei idején" - hangsúlyozta a kutató, aki Emma naplója, a családi levelezés és a Darwin-família egyéb dokumentumai alapján jutott erre a következtetésre.
Mint a családi dokumentumokból kiderül, Emma és Charles ritkán voltak távol egymástól, miután 1839-ben házasságra léptek.
A házastársak közös kísérleteket is végeztek, így például földigilisztákon, amikor Emma hangos zongorajátékának hatását vizsgálták a gyűrűsférgeken. Miután a giliszták nem reagáltak a zenére, Darwin arra a következtetésre jutott, hogy azok teljesen süketek.
Charles Darwin zenerajongása egyébként jóval a házassága előtt kezdődött, amikor Cambridge-i diákként sétáin a King,s College kápolnájából kiszűrődő kórusművek dallamait hallgatta nagy élvezettel.

"Végigfutott a hátamon a hideg a gyönyörűségtől" - írta később a természettudós.

Charles Darwin egyébként gyakorta panaszkodott, hogy híján van a zenei tehetségnek, amitől még jobban csodálta Emma zongorajátékát, amikor esténként a napi munka fáradalmait igyekezett kipihenni. Julian Derry meggyőződése szerint ezek az esték hozzájárultak Charles Darwin másik főműve, Az ember származása és a nemi kiválasztás megírásához is, amely 1871-ben látott napvilágot.

Mint a tudós kifejtette, meggyőződése, hogy a távoli múltban a zene, a ritmus a másik nem képviselőinek megbabonázására szolgált.

"Darwin úgy gondolta, hogy az ősember hangképző szervei a zene segítségével váltak képessé az összetettebb kommunikációra, azaz a beszédre" - hangsúlyozta Julian Derry, megjegyezvén, hogy a neandervölgyi ősemberrel kapcsolatos legújabb vizsgálatok a jelek szerint alátámasztják ezt az elméletet.
Darwin megfigyelte 10 gyermeke fejlődését, különböző fokú zenei tehetségük kibontakozását. Ezek a megfigyelések hozzájárultak az örökléstan mechanizmusának felfedezéséhez, amelynek alapelveit A fajok eredete című munkájában írta le.

Különösen kedves volt a szívének másodszülött gyermeke, Anne Elizabeth, aki örökölte anyja zenei tehetségét. A kislány tízévesen hunyt el, korai halála után pedig Darwin egyre inkább arra a nézetre hajlott, hogy a természet a folyamatos küzdelem és szenvedés színtere.

Emma (1808-1896), aki tizennégy évvel élte túl férjét, rendületlenül zongorázott Charles Darwinnak egészen a tudós 1882-ben bekövetkezett haláláig.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Lavór Rejtélyek

Ajánlott bejegyzések:

  • Gyergyói népzene a Hagyományok Háza Szabadegyetemén Gyergyói népzene a Hagyományok Háza Szabadegyetemén
  • Szárnyakat adni a jövőnek Szárnyakat adni a jövőnek
  • Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház Forradalmi színházi esttel nyitott az újonnan alakult Erkel Színház
  • Az INOTA idén nyáron ismét fesztiválként tér vissza Az INOTA idén nyáron ismét fesztiválként tér vissza
  • A szecesszió forradalma – Plakátművészet az aranykorban A szecesszió forradalma – Plakátművészet az aranykorban

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr307845036

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

A Kultúrpartot 2024-ben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

mmalogoc_1_ketsoros.jpg

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Produkció
  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása
Dashboard