Megjelent a Nem vénnek való vidék szerzőjének Cormac McCarthy-nak a leghíresebb és egyben a  "legpokolibbnak" tartott regénye magyarul.  2008-ban láthatták a magyar nézők a Nem vénnek való vidék című regényből a Coen testvérek által készített filmadaptációt, amely 4 Oscar-díjat nyert el.

Cormac McCarthy a Rhode Island-i Providence-ben született, 1933-ban. Tíz regényt írt (emellett számos forgatókönyvön dolgozott), melyek közül a legutolsó, Az út (The Road) – melyet Pulitzer-díjjal jutalmaztak – hazájában 2007-ben jelent meg. 

Ebből a művéből John Hillcoat rendezett filmet, amit tervezetten 2009 végén mutatnak be az Egyesült Államokban. 2008-ban láthatták a magyar nézők a Nem vénnek való vidék (No Country for Old Men) című regényből a Coen testvérek által készített filmadaptációt, amely 4 Oscar-díjat nyert el. Ugyancsak mozgókép készül – amely felett Ridley Scott bábáskodik – a Véres délkörökből (Blood Meridian); ennek premieridőpontja egyelőre bizonytalan.

A Faulkner-díjat, a Nemzeti Könyvdíjat és a Pulitzer-díjat egyaránt magáénak tudó Cormac McCarthy rémálomszerű, mégis gyönyörűséges nyelvezetű, kalandos remekművét, a Véres délköröket a kritikusok a 20. századi irodalom, azon túl pedig a teljes angol nyelvű irodalom legfontosabb regényei közt tartják számon; és Poe, Melville vagy Faulkner leghíresebb alkotásaihoz hasonlítják. Harold Bloom, a neves irodalmár egyenesen a négy legjobb élő amerikai író közé sorolja a szerzőt Don DeLillo, Philip Roth és Thomas Pynchon társaságában. Elemi erejű mondatai – ahogyan egyik méltatója nevezte: ezek a „vesszőtlen konvojok” – oly híven közvetítik lidérces történeteit, akár valami visszavonhatatlan próféciát.

A Véres délkörök egy fiatal és nincstelen vándor története, aki kóborlása közben csapódik a törvényen kívülieket és skalpvadászokat tömörítő Glanton-bandához, melynek tagjai indiánokat irtottak Texas és Mexikó határvidékén, az 1840-es évek végén. Mindeközben e „haláltánc” negatív hőse, a briliáns elméjű, ugyanakkor túlvilágian perverz és vérengző Holden bíró talán csak Dosztojevszkij „nagy inkvizítorához” mérhető szörnyűségeket visz véghez. 

McCarthy regénye az amerikai álom keletkezésének ideológiai alapjait gondolja újra, ábrázolva a tudás és a hatalom, a fejlődés és az elembertelenedés, a történelem és a mítosz, de legfőképpen az elkövetett erőszak és az elbeszélt erőszak határmezsgyéit. Világában minden megtörténhet és meg is történik a túlélés érdekében. Nincsenek kiváltságosak, és kegyelem sincsen – sem öregnek, sem nőnek, sem gyermeknek. Feladatok vannak, melyeket a szereplők igyekeznek végrehajtani, elfojtva kételyeiket; indiánok és fehérek, harcosok és földművesek mind a dolgukat végzik ebben a pokolian perzselő világban, ahol legtávolabbi céljuk: a másnap reggeli ébredés.