A március 15-i rendezvényen hagyományos – és autentikusan megfogalmazott – március 15-i zenéink mellett megszólalnak a 48-as forradalomban érintett népek dallamai. Mindez a XXI. század legavatottabb magyar előadóival.

Az est házigazdája Salamon Beáta (hegedű, ének).

További fellépők: Bende Zsolt (gitár) Bobár Zoltán (tangóharmónika, brácsa), Bornai Tibor (billentyűs hangszerek, ének), Lukács Miklós (cimbalom), Mohai András (dob) Németh Ferenc (ének) Oláh Péter (bőgő) és Tűzkő Csaba (szaxofon).

"1848 március 15-e köré gyűlik nemzetünk mindazon nagysága, amely sehonnan nem cáfolható. Bátran hivatkozhat rá bárki, előzményét és következményét idézve. Mert többféle gondolat tudott egymás mellett működni, ezért vitájukat az emlékezet konstruktívvá, termékennyé és idézésre méltóvá emelte."- írja Salamon Beáta közleményében.

"1848 március 15-e évfordulóján a történelemi dilemmákon túl maradjon meg az ünnep méltósága, hiszen – ne feledjük – az európai elmék közül a mi fiunk mondta ki először az EU-csatlakozást – a Duna menti Köztársaság gondolatával. A századok tükrében megláthatjuk mindazt az értéket, amely a miénk, bennünket igazol, és méltán idézhetjük fel akár ünnepi, akár hétköznapi környezetben.
1848 március 15-én nemcsak a magyar nemzet reménykedett. Velünk örült fél Európa, köztük az ország nemzetiségi lelkei is, bizakodva, csatlakozva, üdvözletüket elküldve. Viszontüdvözletünk azonban elmaradt. Vezetőink, elutasítva Magyarországunkat – egyikük véle életét is, másikuk csak holtában, akarata ellenére térvén haza –, már akkor érezték a mulasztás súlyát.
1848 március 15 szellemét a történelem folyamán már sokféleképpen tanították. Jómagam tanultam négyfélét, de szegény öregapám legalább ötfélét. ... 20 év alatt március 15-én mindig két fellépésem volt. Így alakult. Kezdett rutinná lenni, akár a hétköznap. Ideje, hogy ez is megváltozzon.
1848 március 15-ének évfordulója a nemzeti ünnepe, néha munkaszüneti napként, néha nem. De 150 év alatt nem fakultak ki dalaink, nem peregnek üresen rímeink. Öt generáció töretlen emlékezete ritka kincs. Elég erőt ad, hogy másokkal megosszuk.
Emlékezzünk hát március 15-ére úgy, ahogy 150 év óta elfelejtünk. Szóljon zenénk a Duna mentén, és legyen ez az esemény egy megkésett válasz azoknak, akik hajdan üdvözletüket küldték. Amikor Európa jobbik fele nekünk szurkolt.
Most is ránk fér."- írja Salamon Beáta.