Alberto Sordi halála után hat évvel Anna Longhi, a nagy olasz színész öltözőjének rendbentartója, majd filmbeli partnere, Utazás Albertóval címmel jelentetett meg egy könyvet, amelyet a művész emléknek szentelt. "Hiányzik a testvér, a mester, a kedves ember" - írja és elmeséli egy igaz barátság történetét, amelyből a Corriere della Sera című olasz napilap idézett.

"Sordit a Rizzoli stúdióban ismertem meg. Sokat dolgozott, bejött reggel és csak este ment haza. Ahhoz képest, hogy a rómaiak állítólag nem dolgoznak…Kezdetben tartottam tőle, pedig békés embernek látszott. De ha felmérgesedett, kiabált, de még mennyire!"

Egy napon aztán Sordi figyelmes tekintettel kezdte őt vizsgálgatni és végül kibökte, hogy szeretné bevenni készülő filmjének stábjába. Az ötlettől megrémült Anna így került be a színész kövér feleségeként a Hová mész nyaralni? című film Intelligens nyaralás című epizódjába, majd, miután kiderült, hogy van tehetsége, több más filmben is partnere lehetett Sordinak.
"Vele töltöttem életem legszebb pillanatait. Bőkezű ember volt, nem fukar, ahogyan egyesek állítják" - emlékszik vissza Anna.

A könyv bemutatja a film világának kulisszák mögötti életét, felfedi az olasz és külföldi színészek kis titkait. Így lesz a kötet anekdoták kincsestára, és a szerző csípős nyelve nem kíméli egyiket sem. Szerinte Anna Magnani nyers és veszekedős volt, mint oly gyakran filmjeiben, minden bosszantotta, csak a macskákat szerette. "Lehet, hogy az életben nem volt boldog". Marcello Mastroianni nem volt bizalmas viszonyban senkivel, Paolo Stoppa sokat képzelt magáról, Vittorio Gassman zsémbes és barátságtalan volt, Sophia Loren egy kicsit fenn hordta az orrát, később azonban közelebb került az emberekhez.
A külföldiek közül kedvesnek, hízelkedőnek látta Omar Sharifot, aki azonban fóbiásan utálta a lila színt. Orson Welles őrült volt és sokszor részeg, Jack Lemmon nagylelkű, Gérard Depardieu viszont "vulkán", aki a mosdóban szeretkezett a nőkkel. Liz Taylor és Richard Burton között állandóak voltak a veszekedések. "A nő rettenetes volt, piaci jeleneteket rendezett". Az egyik kedvence Silvana Mangano volt. "Igazi szépség volt, akinek nem volt szüksége órákig tartó sminkelésre. Kedves volt mindenkivel. Azt hiszem, Sordi szerelmes volt belé".

"Albertone" -ahogy Itália-szerte hívták- elárulta Annának agglegénysége titkát is: nem tudott volna hozzászokni a gondolathoz, hogy otthonát "egy idegennel" kell megosztania.

"Ő a közönségé és Rómáé volt" - véli Anna, aki hozzáteszi: "A temetésén a Capitoliumon egyszerű emberek hoztak magukkal feliratokat, amelyek ilyen üzenetek álltak: "Rajta, Albertone, segíts Istennek egy kicsit mosolyogni!"