Alapvető dolgokat nem tudunk a magyar tanyavilágról. Az első, hogy a népesség kb. 5%-a tanyán lakik. A másik, hogy ezzel az 5%-kal mintha nem is számolnánk. Hiánypótló fotókiállítás.
1945 előtt több mint hatezer tanya volt Hódmezővásárhely körül, mára csupán néhány száz maradt – mondta Medgyesi Konstantin. Hozzátette: ezért talán nem véletlen, hogy a 2006-os hódmezővásárhelyi fotószimpózium témáját a térségbeli tanyák adták. Ekkor a fotós társadalom színe-java figyelte meg e kiveszőben és átalakulóban lévő vidéki világot.
A fővárosi vajdahunyadvári tanyatárlaton Kresz Albert, Dozvald János, Dömötör Mihály, Eifert János, Fejér István, Gránitz Miklós, Horváth Dávid, Kunkovács László, Módos Gábor, Oravecz Attila és Siklós Péter fotógráfiáiból tekinthetnek meg egy válogatást a látogatók.
Az alkotók közül Kresz Albert a szimpóziumot követően is tovább folytatta a fotózást, a művésznek mindegyik évszakban sikerült megörökítenie a pusztulóban lévő tanyai élet különböző mozzanatait.
„Kresz Albert vásárhelyi tanyafotói a társadalom változási folyamatainak utolsó pillanatait szociográfiai és művészi erővel fogták össze. Kresz Albert valamennyi fényképénél „tanya-Golgota” lábánál állunk. A kereszt már üres, mégis térdre kényszerülünk, de tekintetünket fölfelé fordítjuk, mert tudjuk, hogy egyszer, ha leapad a pusztító ár, ennél jobb világ jöhet” – mondta a művész alkotásai kapcsán Szenti Tibor néprajzkutató, aki csütörtökön megnyitja a vásárhelyi tanyák világát bemutató kiállítást.
