A Képregényes Világtörténet egy végtelenül szórakoztató történelemkönyv, amelyből nemcsak a gyerekek, de talán a felnőttek is tanulhatnak, nem utolsó sorban pedig humorérzéküket is fejleszthetik.

Larry Gonick Képregényes Világtörténet sorozatának első része (melynek alcíme A
nagy bummtól Nagy Sándorig) egészen sajátos módon vezet be minket a történelem rejtelmeibe. Lehetetlen csak úgy átfutni, átlapozni a fejezeteket, mert a képregény minden egyes képe és felirata érdekes, szórakoztató, információdús és igen szellemes.
Több komment, magánvélemény is megbújik a kötet hasábjain, és ahogyan Terry Jones ajánlójában is olvasható: ez minden idők legjobb könyve.
Nem véletlenül állítja ezt a humor egyik nagyágyúja, hiszen valóban olyan poénokkal tarkította Gonick a fejezeteket, amelyek a Monty Python eszköztárával vetekszenek, vagy legalábbis nagyon-nagyon közel állnak hozzá.
Bár el lehet rajta filózni, a gyerekek megértenek-e minden viccet és iróniát, mégis, talán csaknem minden korosztálynak befogadható a kötet.

A szex kialakulásának hosszas taglalása miatt például harsány nevetésbe torkollhat az olvasás, hiszen tanúi lehetünk a gaméták igen vicces szaporodásának.
Gonick a gaméták után elkalauzol minket a dinoszaruszok korába, ellátogatunk Doni Vestonicébe, eljutunk a folyami birodalmakhoz, megjelenik az összes híres és kevésbé híres fáraó, és már-már lányregénybe illő módon meséli el például  Nofretete történetét, tehát a fáraók piszkos kis kulisszatitkairól is megtudhatunk ezt-azt. Gonick az egyes bibliai történeketek némiképp szkeptikusan taglalja, és sorra melléhelyezi a tudományos téziseket is, már csak, hogy félreértés ne essék, és a kedves olvasó mérlegelhessen, döntsön, melyik a szimpatikusabb, és így Gonick ezáltal a vicc, a humor mellett mégis objektív tud maradni.

Továbblapozva aztán találkozhatunk még Dáviddal, a filiszteusokkal, Salamonnal, megismerhetjük a
Jehu-féle államcsínyt, a perzsákat és a görögök őseit, a "mosdatlan indo-európai népeket", majd az irodalmat (az Iliász mítoszt) és a régészetet állítja egymással szembe.
A trójai háború, az athéniak és a nagy birodalom bemutatása után aztán fokozódnak a plöccs és paff- képregényeffektek, és szépen eljutunk az aranykorhoz, és Nagy Sándorhoz, a hódítóhoz.
Gonick megírja a fontos dátumokat és mindazt, ami a történelemkönyvekben is szerepel, ám ez a könyv a történelemre éheseknek játékos és könnyed formában nyújt egyfajta információtöbbletet, háttérinformációkat és alapos leírásokat, magyarázatokat. Gyorsan emészthető, szórakoztató, izgalmas olvasmány a Képregényes Világtörténet, és ne feledjük, ezzel a kötettel még csak Nagy Sándorig jutottunk, számos izgalmas esemény vár még ránk Gonick interpretálásában a többi részben is, és valószínűleg azok is nagyon-nagyon viccesek lesznek.