Bács-Kiskun megye legnagyobb jazz fesztiváljára kalauzoljuk a kedves olvasókat. A XVIII. Nemzetközi "Bohém" Ragtime & Jazz Fesztivál 2009-ben is a szokásos időpontban, március utolsó hétvégéjén (március 27-29.) lesz Kecskeméten az Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központban. A főműsorban 5 koncerten 21 órányi zenére számíthatnak a kitartó jazzrajongók.

Ezúttal (az eddigi fesztiválok során először) nem zenekarokat, hanem a
tradicionális jazzben világhírű szólistákat hívtak meg a szervezők, 9 ország 14 zenésze alkot majd többféle formációt. A két, esti főműsorban fellépő héttagú All Stars zenekar összetételét március 13-án, a budapesti sajtótájékoztató keretében sorsolták ki. Természetesen színpadra lépnek a helyi együttesek (az eMeRTon-díjas Bohém Ragtime Jazz Band és a Kecskemét Jazz Orchestra), de lesz boogie-woogie zongorista és marionettbábos is. A szervezők szeretnék lehetővé tenni, hogy többgyermekes családok is ki tudják fizetni a belépőt, ezért soha nem látott kedvezményt jelentő családi bérletet és családi jegyet is lehet kapni. A családi bérlettel egy gyerek 100 forintért mehet be egy koncertre, s egy öttagú család 33 ezer forintot spórol a bérletvásárlással. Az ölbenülőket ráadásul a szülők ingyen bevihetik.

Ha a gyerekeket nem viszik a koncertekre, de a szülők szeretnének Bohém Fesztiválra jönni, igénybe vehetik a Bohém-óvodát.

A Bohém Fesztiválra a bérletek elővételben már tavaly elfogytak, családi bérletet és jegyeket lehet még kapni. S érdemes is jegyet venni, nem csak a zene miatt: minden jegy- és bérletvásárló kap egy több mint 100 ezer forint értékű Bohém-kuponfüzetet, amiben a Bohém Fesztivál partnereinek szolgáltatásaiból kapnak 18-50%-os exkluzív kedvezményt.
A Bohém Fesztiválon már tavaly is érvényes volt egy egészen egyedülálló dolog: a "100% zene, 100% garancia" szlogen jegyében a szervezők 100% garanciát vállalnak a minőségre. Vagyis, ha valakinek nem tetszik a muzsika, a helyszínen visszaváltják a belépőjét.

Az öt koncerten és az éjjeli örömzenéken kívül Kecskeméten idén "előfesztivál" is lesz: március 26-án este nyolckor a Liberté Étteremben és a Művész Kávézóban étel- és italfogyasztás mellett lehet élvezni a fesztivál néhány külföldi vendégének produkcióját. Aki nem tud eljutni Kecskemétre, vagy az egyéb helyszínekre sem, tapadjon az internet elé, hiszen Magyarországon először lesz élő internetes közvetítés jazzkoncertről, ráadásul helyi összefogással, a Kecskeméti Televízió közreműködésével: a Bohém Fesztivál a www.kecskemetitv/bohem oldalon lesz követhető.

27-én pénteken csupa európai zenész lép majd színpadra, 28-án pedig a tengerentúliak mellett egy norvég és egy magyar muzsikus képviseli az öreg kontinenst: március 27-án fellép Herbert Christ, Matthias Seuffert, Korb Attila, Paolo Alderighi, Bényei Tamás, Ad van Beerendonk, Nick Ward, március 28-án pedig Bria Skonberg, Craig Flory, Russ Phillips, Morten Gunnar Larsen, Stuart Zank, Mazura János és Jeff Hamilton.

Frans Sjöström svéd basszusszaxofonos súlyos betegsége miatt le kellett, hogy mondja fellépéseit májusig (köztük amerikai fesztiválokat és dán lemezfelvételeket), így nem tud itt lenni a Bohém Fesztiválon sem. Helyettese Mazura János tubás lesz. Jani annak idején még a Bohémban is muzsikált egy kicsit, kiváló zenész, mellesleg a Magyar Harsona-Tuba Szövetség elnöke. Belépésével háromra nőtt a fesztiválválogatottba meghívott magyar zenészek száma.

Egyedülálló kezdeményezéssel állnak elő a szervezők elő a Bohém Fesztiválon:  ha nem tetszett a koncert, a belépőjegy vagy bérlet árát visszaváltják.

Kecskemét

Magyarország nyolcadik legnagyobb városában érdemes több időt is eltölteni.

A város jelentős építészeti értékekkel is büszkélkedhet, így például az Öregtemplommal, más néven Nagytemplommal, amely hosszú időre az alföldi templomok mintaképe lett. Az Evangélikus templomot Ybl Miklós tervezte, neoromán stílusban épült. A mór stílusú, hatalmas zsinagóga a hagymakupolás toronnyal, az  1896-ban felavatott, eklektikus neobarokk Katona József Színházat pedig a színházépítkezéseiről leginkább híres bécsi Ferdinand Fellner & Hermann Helmer cég tervezett.

Kecskemét belvárosán az utóbbi két évszázad vezető ideológiái nagyszabású épületekkel hagytak nyomot. Egyre nagyobb épületek – a katolicizmus a már említett Nagytemplom, a kommunizmus a volt Pártház (Bács-Kiskun megyei tanács), a mai kapitalizmus pedig a Komjáthy Attila (építész) és Fábián László vezető építész nevéhez köthető Malom Center – felhúzásával akarta mindegyik a városi szimbolikus teret uralni, egyben a grandiózusabb építőipari-esztétikai teljesítményével jelezni, hogy szellemileg is lekörözi az előzőt. A szocializmus ideje alatt nagyszabású városrendezési terv keretében a városközpontban panelházak épültek. Az építkezésnek sok régi, múlt századi polgárház és utca áldozatául esett.

A Főterén található a szecesszió gyöngyszemeként nyilvántartott Városháza,
amely 1893-97 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. A város egyik legismertebb épülete, turisták által leglátogatottabb műemléke. Homlokzatáról 1983 óta minden egész órában felcsendül a harangjáték Kodály, Erkel és Beethoven műveivel. Falait pedig Zsolnay majolika díszíti, amely más kecskeméti épületeken is megtalálható. Dísztermében a festményeket a híres magyar festő, Székely Bertalan készítette.

A Városházával szemben találjuk Kecskemét legrégebbi építészeti emlékét, a XIV. században épült Ferences templomot, amelyet a helybeliek Barátok templomának is neveznek. Eredetileg gótikus stílusú, többszöri átépítés után nyerte el mai barokkos hangulatát, külső falánál kálváriát is emeltek. Vallástörténeti jelentőségű, hogy 1564 - ig katolikusok és protestánsok közösen használták a templomot.

A Milleneum alkalmából épített színházépület a város híres szülöttéről, Katona Józsefről kapta a nevét, aki az első magyar nemzeti dráma megalkotója. Hasonlósága a budapesti Vígszínházzal nem véletlen, hiszen mindkettő a neves bécsi építészek, Hellmer és Fellner tervei alapján készült. A helyiek Ékszerdoboznak is nevezik.
A színház előtt a Szentháromság oszlop emlékeztet a város lakosságát megtizedelő pestisjárványra. Az 1742-ben állított alkotást Szent Sebestyén, Szent Rókus, árpádházi Szent Erzsébet és Szent István alakjai díszítik.
A Kéttemplomköz utcája vezet bennünket tovább a Református templomhoz, amely az 1680 - as években épült korai barokk stílusban, a török hódoltság területén egyedüli kőtemplomként. A Főtér sajátossága, hogy az országban szinte egyedülálló módon az összes felekezet temploma megtalálható.

Az Újkollégium épületétől jobbra két nevezetes műemlék látható. Jobb oldalon a szecesszió mesterműveként ismert, dalban is megénekelt Cifrapalota ( Márkus Géza 1902) hívja fel magára a figyelmet. Hullámzó falfelületei, csillogó tetőcserepei, növény - és állatmotívumokat formázó kerámiadíszei teszik egyedülálló építészeti remekké.
Az Újkollégiummal szemben található a mór - romantikus stílusban épült egykori Zsinagóga épülete.

A Főtér meghatározó épülete az 1774-1806 között épült Nagytemplom építési ideje azért nyúlt hosszúra, mert a tornyát tűz és földrengés pusztította. Ez az Alföld legnagyobb copf stílusban épült székesegyháza, harangja 2400 kg súlyú, 74 méter magas tornyába 94 lépcsőn vezet az út.

Amit ki kell próbálni

Ami a skótok számára a whisky, a franciák számára a konyak, az Kecskemétnek a világ számos táján ismert és méltán kedvelt Kecskeméti barackpálinka, ha ott járunk, mindenképpen igyunk belőle!

Miután pedig kellemesen elbágyadtunk, azután jöhet a termálfürdő!
Kecskemét termálvizét 1987-ben minősítették gyógyvízzé, amely alkali-hidrogén-karbonátot, chloridot, jodidot és fluoridot tartalmaz. Nem csak mozgásszervi megbetegedések gyógyítására, hanem nőgyógyászati problémák, valamint sportsérülések kezelésére is alkalmas. Ami pedig egyedülálló az országban, éppen magas jodid, fluorid tartalma miatt, az a Bechterew-kór kezelése.

A télen-nyáron üzemelő uszoda, a 3 különböző hőmérsékletű termálmedence, valamint a 2003. májusában átadott Élményfürdő és Csúszdapark (amely májustól szeptemberig üzemel) ugyanazon a területen található.
A Református Újkollégium 2004-ben átadott Tanuszodája 25 m-es, melegített vizű (30 C ) medencéjével, baba-barát környezetével várja a sportolni vágyó vendégeket.

Érdekességek

Kecskemét irodalmi, kulturális hagyományai ezer szállal kötődnek a magyar kultúra egészéhez. Itt fordította le Kecskeméti Vég Mihály az 55. zsoltárt, melyet Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusa a magyar kultúra legragyogóbb értékei közé emelt.

Kecskeméten született Kelemen László (1762-1814), az első magyar hivatásos színtársulat vezetője. Társulatának pesti feloszlása után 1796-ban itt rendezte meg az első vidéki vándorszínházi előadásokat.
1791-ben régi kecskeméti családban látta meg a napvilágot Katona József, a máig legjelentősebb nemzeti dráma, a Bánk bán szerzője.
1842-44 között a református jogakadémia növendéke volt Jókai Mór, aki a „puszták metropoliszának” nevezte Kecskemétet.

1843-ban három hónapig vándorszínészként itt szerepelt Petőfi Sándor, aki korábban 1828-31 között az evangélikus elemi iskolában tanult.
Vándorszínészként kilenc verset írt Kecskeméten. Ő "hírös városnak", míg Móricz Zsigmond "a magyar nép munkás élete mintaterületének" nevezte Kecskemétet.

Kecskeméten született 1882-ben (a mai vasútállomás épületében) a legnagyobb magyar zeneszerző és zenepedagógus Kodály Zoltán. A nevével fémjelzett zenetanítási módszer ma már világhírű. A zenei anyanyelv és kultúra elsajátítását és terjesztését szolgálja a Kodály Zoltán ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium, továbbá az 1975-ben megnyílt Kodály Zoltán Zenepedagógia Intézet.
1912-ben Iványi-Grünwald Béla irányításával megalakult a Kecskeméti Művésztelep. A város híres festője volt Muraközy János (1824-1892), akinek a tiszteletére külön szobát rendeztek be. Kecskeméten nőtt fel Fényes Adolf. A Művésztelepen élt és alkotott hosszabb ideig Perlrott-Csaba Vilmos, Herman Lipót, Czigány Dezső, Uitz Béla, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Korda Vince, Kmetty János és Révész Imre.
A Pannónia Filmstúdió helyi műtermében különösen az elmúlt években születtek nagy sikerű, fesztiváldíjas alkotások.

Kecskeméten számos közgyűjtemény, múzeum és szellemi-művészeti műhely tevékenykedik. Országos jelentőségű a Katona József Múzeum, a Ráday-Múzeum, a Magyar Naív Művészek Múzeuma, a Szórakaténusz Játékház és -Múzeum, az Orvos- és Gyógyszertörténeti Múzeum, a Magyar Fotográfiai Múzeum, a Magyar Népi Iparművészet Múzeuma, a Bozsó-gyűjtemény. A művészeti-szellemi műhelyek közül a Zománcművészeti Alkotóműhely, a Nemzetközi Kerámia Stúdió, a Forrás című irodalmi folyóirat szerkesztősége emelhető ki. A Kodály-hagyományokat élteti a már említett Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet és a Kodály-iskola is.

Közlekedés

Kecskemét legfontosabb útja az 5-ös számú főút, ami összeköti a fővárossal, Szegeddel, illetve a szerb határral. Az 5-ös utat tehermentesíti a vele párhuzamos, de a várost elkerülő M5-ös autópálya, melynek 3 csomópontja található Kecskemét közelében: Kecskemét-Észak, Kecskemét-Nyugat és Kecskemét-Dél. Az autópálya a Kecskemétet elkerülő szakaszon (Kecskemét-Észak és Kecskemét-Dél között) díjmentesen használható. Az autópálya 1988-ban érte el a várost Kecskemét-Északnál, ekkor még csak két sávon. 1996-ra készült el a 4 sávra bővítése, valamint a várost elkerülő szakasz. 1998-ban épült tovább Kiskunfélegyháza felé.

Kecskemétről indul ki a kelet-nyugati iránya miatt jelentős forgalmat lebonyolító 44-es és 52-es főút, valamint az átlós DNY-ÉK irányú 441-es és 54-es főutak. A 44-es és 54-es főutak elkerülő szakaszok megépülésével nem térnek be a városba. A város fejlődéséhez jelentős mértékében hozzájárult az M5 autópálya megépülése.

A város autóbuszos viszonylathálózata jól megszervezett, könnyen áttekinthető, sugaras rendszerű. A város központjából (Széchenyi tér) gyakorlatilag átszállás nélkül bármelyik városrész jól megközelíthető autóbusszal. Hátránya viszont, hogy a szomszédos városrészek közötti közlekedés a város központján keresztül, átszállással történik.

A távolsági buszállomás (Noszlopy Gáspár park) és az egyik helyi megállóhely közvetlen a vasútállomás mellett található, így könnyű az átszállás a különböző tömegközlekedési eszközök között. Kecskemét közösségi közlekedésének biztosítása a Kunság Volán Autóbuszközlekedési Zrt. feladata, amelyet 53 autóbusszal lát el.

Mindmáig a legfontosabb vasúti vonalnak, utas és teherforgalmi szempontból is a Cegléd–Szeged vasútvonal számít. Városból ugyanakkor kiágazik egy Lajosmizse felé, Kunszentmárton felé, illetve egy Fülöpszállás felé tartó vonal is, ezeknek a forgalma és jelentősége ugyanakkor kisebb. A fülöpszállási vonalon személyszállítást a MÁV Zrt. szünetelteti 2007. március 4-től.
A kecskeméti kisvasút végállomásáról két vonal indul ki. A Kecskemét–Kiskőrös, ill. Kecskemét–Kiskunmajsa között közlekedő szerelvények révén könnyen elérhetők a kiskunsági községek. A vonatok nyáron főleg turistákat szállítanak.

Kinek ajánljuk?

Jazz-kedvelő családosoknak, pároknak, társaságoknak, bohémeknek!