Pedofília az egyházi berkekben: kétségkívül az egyik legnagyobb botránnyal kecsegtető beszédtéma. A reverenda alatt ágaskodó aberráció, a figyelmes és megértő atya szó szerinti hátsó szándékai joggal foglalkoztatják a közvéleményt, főleg amióta kiderült a jelenlegi pápáról, Herr Ratzingerről, hogy még bíborosként egy titkos rendeletben saját kezűleg tiltotta meg a pedofil bűnügyek kiszivárogtatását. Nos, ezzel a rendkívül zavaró témával szembesít bennünket a Kétely című film, azaz csak félig-meddig.

A képlet egyszerű: a néző teljes bizalommal és önfeledt odaadással viszonyul az atyához, míg a nővért idegenkedve és rosszallóan méregeti. Aztán felüti fejét a kétely az atya erkölcsösségével szemben. A korábbi rajongásba hajló szimpátia lassan kiábrándult viszolygásba fordulna át, de nem tud. A kétely ugyanis tartja magát. Ahogy Flynn atya ártatlansága iránt a korábbiakban felvetődött, éppúgy fennáll később bűnössége kapcsán.
A film címe még a stáblista alatt is érvényes marad. A kamera nem ereszkedik alá a ministránsfiúk alsógatyájába, nem szembesülünk sem cáfolattal, sem beismeréssel, sem alibivel, sem bizonyítékkal. A kétely a legvégsőkig tartja magát. Köszönhető ez elsősorban a két kiváló főszereplőnek, a mindig meggyőző Philip Seymour Hoffmannak, aki ismét bizonyítja, hogy korosztályának egyik legjobbja, és a menetrendszerint lehengerlő Meryl Streepnek, a filmvászon Hollywoodban és Cannes-ban egyaránránt megkoronázott királynőjének.

Nagy erénye a filmnek, hogy mindkét fent említett tudatállapotban bizonyos bűntudatot élhet át a néző. Hol a szegény, jóságos Flynn atya, hol pedig a szerencsétlen, kiszolgáltatott kis ministránsfiú sorsáért érzünk lelkiismeretfurdalást. És éppen ettől életszerű a történet, hisz döntéseinket nap, mint nap csupán bizonyos gyanúk, feltételezések, valószínűsíthető következtetések mentén hozzuk meg, így örökké megmarad a kétely, mely továbbkisér bennünket sorsunkon, mint egykori döntésünk disszonáns visszhangja.
Ajánlott mozi a Kétely mindazoknak, akik fogékonyak a kamaradrámába hajló, erőteljes színészi alakításokkal tűzdelt, lassú folyású filmek iránt, azoknak viszont semmiképpen, akik ragaszkodnak a tökéletességig legömbölyített, zárt ívű történetekhez. Ennek a sztorinak ugyanis nem egy, hanem három pont van a végén, úgyhogy akinek ez nem tetszik...
színes feliratos amerikai filmdráma, 104 perc, 2008
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott
DTS
rendező: John Patrick Shanley
forgatókönyvíró: John Patrick Shanley
zeneszerző: Howard Shore
operatőr: Roger Deakins
producer: Scott Rudin
vágó: Dylan Tichenor
szereplők:
Meryl Streep (Aloysius Beauvier nővér)
Philip Seymour Hoffman (Brendan Flynn atya)
Amy Adams (James nővér)
Viola Davis (Mrs. Muller)
Lloyd Clay Brown (Jimmy Hurley)
Joseph Foster (Donald Muller)
Bridget Megan Clark (Noreen Horan)
Michael Roukis (William London)