Áprilistól november végéig több tucatnyi rendezvénnyel, szavalóversenyekkel, színházi előadásokkal, filmbemutatókkal, kiállításokkal, irodalmi sétákkal és konferenciákkal emlékeznek Radnóti Miklós születésének 100. évfordulójára Szegeden - közölte Csernus Sándor, a Szegedi Tudományegyetem bölcsészkarának dékánja pénteken.

A félszáz szegedi rendezvény fontos része az országos programok sorának, emléket állítva a költőnek, akinek szellemisége máig meghatározó az egyetem és a város számára - mondta az oktató a centenáriumi eseményeket bemutató sajtótájékoztatón, a bölcsészkar Ady téri épületében, ahol a költő is tanult egykor.

Május 11-én és 12-én sokszínű tudományos konferenciát rendeznek a magyar irodalomtudomány jeleseinek részvételével a Radnóti-életműről, verseiről, s több előadás is elhangzik a költemények műfordításairól - emelt ki egyet a rendezvények közül Olasz Sándor irodalomtörténész professzor, a Tiszatáj című irodalmi folyóirat főszerkesztője. Hozzátette: a folyóirat áprilisban egy teljes számot szentel Radnóti Miklósnak.

A csongrádi megyeszékhelyen az érdeklődők avatott kalauz segítségével felkereshetik a Radnóti-emlékhelyeket, számos kiállítás rendeznek, filmeket és színdarabokat mutatnak be, s rendeznek konferenciát a költő egykori professzorainak munkáságáról is.

Szentgyörgyi Klára, a belgrádi magyar nagykövetség kulturális tanácsnoka elmondta, hogy a Vajdaság magyar lakta területein versmondó- és esszéíró-versenyeket rendeznek. Szabadkán a magyar és a szerb iskolákban tanító pedagógusoknak pedig továbbképzést szerveztek.

Május 5-én a szerbiai Borban tartanak megemlékezést, emléktáblát avatnak a hajdani heidenaui tábor helyén, majd este bemutatják a Bori notesz új, kétnyelvű kiadását Danilo Kis fordításaival.

Radnóti Miklós 1909. május 5-én született Budapesten. Születésekor elhunyt ikertestvére és édesanyja, 11 éves korában pedig édesapja is. 1930-ban jelent meg első verseskötete, a Pogány köszöntő. 1934-ben feleségül vette szerelmes verseinek ihletőjét, Gyarmati Fannit. 1935-ben Szegeden magyar-francia tanári oklevelet szerzett, de zsidó származása miatt nem jutott katedrához. 1936-ban tette közzé a fordulópontként emlegetett Járkálj csak, halálraítélt című kötetét. 1940-ben, majd 1942 júliusától munkaszolgálatos volt, 1943-ban feleségével felvette a keresztséget. 1944-ben ismét behívták, hamarosan a szerbiai Bor melletti lágerbe került, ott írta remekműveit, utolsó eklogáit. Gyalogmenetben jutott el egész a Győr melletti Abdáig, ahol agyonlőtték. Utolsó verseit exhumálásakor, viharkabátjának zsebében lévő noteszában találták meg. A még maga összeállította, de ezekkel a versekkel kiegészített kötete, a Tajtékos ég 1946-ban jelent meg.