Képregény készült Luis Bunuel 1932-es Föld, kenyér nélkül (Las Hurdes) című, döbbenetes erejű dokumentumfilmjéből, az átdolgozást Firmín Solís spanyol író végezte, és a Bunuel a teknősbékák labirintusában címet adta neki.
A forgatás rendkívüli nehézségek közepette folyt, a lakosság bizalmatlanul, néha ellenségesen fogadta a stábot, amely a végtelen nyomort örökítette meg. Borzalmas képeket tár a film a nézők elé: éhező gyerekeket, akik a patakba mártogatják a kis darab száraz kenyeret, hogy ehetővé tegyék, haldoklókat, akik napokig agonizálnak a sarokban, golyvától deformált nyakú embereket, ablak és kémény nélküli házakat. "Zurbarán és Ribera realizmusa mélyen alatta marad ennek a valóságnak" - mondja a narrátor a filmben, amelynek látásmódja visszaköszönt Bunuel Mexikóban készült több filmjében, mindenekelőtt az 1950-es Elhagyottakban (Los Olvidados).
Bunuel rá akarta ébreszteni a nézőt arra, hogy mekkora Las Hurdes nyomorúsága és hogy megrendítse őket, maga is teremtett szituációkat. Firmín Solís például felfedezte, hogy azt a jelenetet, amelyben egy kecske lezuhan egy szikláról - miközben a narrátor arról beszél, hogy itt az emberek csak akkor esznek húst, amikor az állat elpusztul - maga Bunuel "rendezte meg" azzal, hogy lelőtték a kecskét. Hitte, hogy a cél szentesíti az eszközt.
Bunuel mindössze öt sort szentelt ennek a filmnek emlékirataiban, Solís egy teljes évig gyűjtötte a dokumentumokat. Nem volt sokkal könnyebb dolga, mint a rendezőnek, őt sem fogadták szívesen, amikor fotókat akart készíteni, így képregényéhez fiktív alakokat kellett teremtenie.
A képregény, amely 2008-ban korlátozott számban már megjelent Extremadurában, a helyi önkormányzat kiadásában, egész Spanyolországra kiterjedően március végén kerül forgalomba - írta az El País című spanyol napilap.
