A történelem legismertebb hajós katasztrófája kapcsolódik hozzá, 3.800 méter mélyen fekvő roncsát számos alkalommal keresték fel, filmet is forgattak róla, de a Titanic még a mai napig tartogat titkokat.

Erzsébet királyné ajkait, az őt ért merénylet után, utoljára magyar szavak hagyták el: Mi történik velem? Sissi az anarchisták politikai áldozata lett Genfben, Luigi Lucheni egy hegyesre élezett reszelővel szívtájékon szúrta. 

3.200 kilométernyi vasút, 80.000 kilométernyi autóút és a Szabadság-szobor – csak néhány azon ikonikus építészeti bravúrok közül, amelyek a modern világot formálták.

A milliók által rettegett diktátor szívéhez valószínűleg egyetlen nő állt közel – ő Joszif Sztálin lánya, Szvetlána volt, aki 1967-ben nyugatra menekült, hogy kitörhessen apja erőszakos örökségének árnyékából.

Az anyanyelv használatának tiltása, állampolgári jogoktól való megfosztás, vagyonelkobzás, kényszermunka és kitelepítés – ezzel kellett szembenéznie a felvidéki magyarságnak 1945 után.

Az Eduard Beneš nevével fémjelzett elnöki rendeletek magyarok százezreinek életét lehetetlenítették el, több tízezren kényszerültek otthonuk elhagyására, és rengetegen vesztették életüket kényszermunka-táborokban vagy menekülés közben. A felvidéki magyarság kitelepítése a magyar történelem máig kibeszéletlen, sötét fejezeteihez tartozik – a nemrég megjelent Baska magyarul beszél című könyv és az azonos című történelmi dokumentumfilm a témát Baska József képzőművész és családja személyes tragédiáján keresztül mutatja be.

„A következő a magyarok kérdése. Sok emberünk azt mondja, hogy őket is el kell pusztítani. Én személyesen nem vagyok ilyen radikális. Egy nagyhatalom mondhat ilyet, de mi semmi ilyet nem tudunk végrehajtani" – mondta Eduard Beneš, a londoni emigráns kormány vezetője, későbbi csehszlovák elnök Molotov szovjet külügyminiszternek 1943 februárjában.

Az elnöki rendeleteiről, vagyis „dekrétumairól" elhíresült Beneš a magyarokkal kapcsolatban rendkívül radikálisan gondolkodott, és az újonnan létrejött Csehszlovákia régi-új elnökeként mindent megtett az ország etnikai homogenitásáért. A Beneš-dekrétumok a háborúban vesztes oldalon álló németek és magyarok kollektív bűnösségét mondták ki. A győztes Csehszlovákia vezetőjeként Beneš nemcsak az angolszász nagyhatalmak, de Sztálin támogatását is magáénak tudhatta. A generalisszimusznak a történeti hagyomány az események tükrében jogosan tulajdonítja az alábbi kijelentést: „a magyarkérdés vagonkérdés".

A kollektív bűnösség logikája értelmében a Szudéta-vidékről kitelepített németek helyére és más területekre mintegy 40 ezer magyart hurcoltak be: őket fűtetlen marhavagonokba zsúfolták, és a kényszermunka helyszínét jelentő településeken embertelen módon, szinte rabszolgaként bántak velük.

A Felvidék teljes reszlovakizációja érdekében azokat a magyarokat, akik nem vallották szlováknak magukat, megfosztották az állampolgárságuktól. A döntés következményeképpen a magyarok nem vállalhattak állami tisztséget, nem voltak jogosultak a nyugdíjra és más támogatásokra sem, ugyanakkor a közéletben és a hivatalokban is megtiltották a magyar nyelv használatát. A vagyonelkobzástól, kitelepítéstől és állampolgári jogaik elvesztésétől félve mintegy 423 ezer magyar folyamodott a szlovák állampolgárságért, közülük mintegy 327 ezer embert szlovákká is nyilvánítottak.

A kitelepítés, a jogfosztottság és az erőltetett szlovakizáció elől sokan Magyarországra menekültek – így tett 1947 januárjában a rozsnyói Baska család is. Baska György földműves, felesége, Mária, valamint gyermekeik – József, Valéria, Magdolna és a kis György – 1947 januárjában a Szudéta-vidéki kitelepítés utolsó hulláma elől menekülve szekérháton szöktek át a zöldhatáron.

A legidősebb Baska-gyermek, az akkor 12 éves Baska József életének alapélményévé vált a menekülés, amelyet festőművészként a szekér visszatérő motívumaként épített be alkotói világába. Gyermekkori élményeit és az elűzetés traumáját Baska József naplóbejegyzéseiben is rögzítette, amely 1993. augusztus 25. és szeptember 7. között folytatásokban jelent meg az Új Magyarország című lapban.

A magyar és a csehszlovák állam között létrejött lakosságcsere-egyezményt – amelynek értelmében annyi magyarnak kellett volna elhagynia Szlovákiát, mint ahány magyarországi szlovák önként a Felvidékre költözik – már 1946 februárjában megkötötték, a magyar kormány azonban az időhúzásra törekedett. A felvidéki magyarok Szudéta-vidékre hurcolása azonban megtette a hatását, így Magyarország végül beleegyezett a lakosságcserébe.

Az első, felvidéki magyarokkal teli tehervagon 1947. április 12-én, az utolsó vonat 1947. június 5-én indult útnak. Az intézkedések hatására mintegy 76 ezer magyart telepítettek át Magyarországra, míg Csehszlovákiába kb. 60 ezer szlovák költözött. A kitelepített családok nemcsak vagyonukat, otthonukat, rokonaikat és barátaikat veszítették el, de a lakosságcserével megbolygatott településeket szinte mindenütt évtizedeken át erős belső feszültségek jellemezték. A kitelepítés traumája generációkon át éreztette hatását.

„Az édesapámmal történt feloldhatatlan és visszavonhatatlan igazságtalanság rányomta bélyegét az életművére, és absztrakt alkotásaiban tetten érhetőek a menekülés fontos motívumai: a szekér, a mozgás, az út. Az ő üzenete bennem is elemien zsigeri indulatokat generált, amelyeket vissza kellett fejtenem" – mondta Baska József lánya, Baska Barbara, a Baska magyarul beszél című film rendezője.

A Baska magyarul beszél című könyv, valamint a történelmi dokumentumfilm a magyarságuk miatt ártatlanul meghurcolt emberek tízezreinek állít emléket. A kisregény 2023 novemberében jelent meg, az azonos című történelmi dokumentumfilmet 2024 januárjában, a Dunán láthatja majd a nagyközönség.  

Igazi különlegességgel kedveskedik a Bagossy Brothers Company a rajongóinak: az idén fennállásának tizedik évfordulóját ünneplő koncertzenekar egy dokumentumfilmmel eleveníti fel az elmúlt évtized eseményeit.

Több mint egy éven át forgott a kamera Jane Goodall, a csimpánzok megmentője intézetében, mélyen Kongó szívében. Az árva csimpánzok legnagyobb afrikai menedékhelyén lépésről lépésre végigkövették, hogyan készítik fel ezeket az állatokat arra, hogy visszatérjenek természetes közegükbe.

Ritkán látható magyar dokumentumfilmeket mutatnak be az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozatának szervezésében az Urániában április 30-án. Dr. Buglya Sándor filmrendezővel beszélgettünk.

Holczhauser Andrással, a  Magyar Vitorlás Szövetség főtitkárával a Boat Show alkalmából beszélgetettünk a sportág szépségeiről, kihívásairól és Ladányi János készülő dokumentumfilmjéről.  

Január 30-tól február 13-ig Magyarország területén mindenki számára elérhetők a 8. Budapest International Documentary Festival versenyfilmjei.

Január 22-én startol az egyik legfontosabb hazai filmes esemény, a 8. BIDF a Mammut II.-ben és 10 vidéki nagyvárosban. Sós Ágnes igazgatóval saját, Tiszta sváb c. filmjéről is beszélgettünk.

Egy megdöbbentő cseh dokumentumfilm az internetes molesztálás legmélyebb bugyrait mutatja meg, de külön változat készült gyerekeknek is. Sós Ágnessel, a hazai forgalmazás kapcsán beszélgettünk.