A siófoki összművészeti fesztivál hangversenyeket, színházi előadásokat, pódiumműsorokat kínál az érdeklődőknek.

Siófok tavaszi fesztiválja izgalmas programokat ígér azoknak, akik csak most tudnak bekapcsolódn a márcis 20. és április 5. között megrendezésre kerülő rendezvénybe:
főleg hétvégén a Kálmán Imre Kulturális Központ minden helyszínén lesznek programok. Az emeleti galériában kiállítás, a kávéházban koncertek (köztük Sebő Ferenc és Jordán Tamás József Attila-estje), a színházteremben pedig a komolyzene rajongóinak igazi csemege lesz a Mozart-est, Jandó Jenővel a zongoránál. Itt látható a Magyar Nemzeti Balett előadása is.
És noha fürödni még nem lehet a Balatonban, azért Siófokon is kalandozhatunk

A rendezvénysorozatra érdemes bérletet váltani.


Siófok

Siófok város Somogy megyében, népszerű üdülőhely, a Balatonpart legnagyobb városa és kikötőváros a tó déli partján. Területe a 20. század második felében jelentősen megnőtt, mivel bekebelezte a korábban önálló Balatonkiliti és Balatonújhely községeket, továbbá Balatonszabadi tóparti településrészeit.
A városban viharjelző obszervatórium működik. A Sió 1865-ben épült zsilipjén át engedik le a Balaton felesleges vízét.

Siófok környéke már rómaiak korában is lakott terület volt. A római hódítás az I. században ért el a mai Siófok környékére, itt vezetett a Sopianaeból (Pécs) Triccianán (Ságvár) át Arrabonába (Győr) vezető útvonal. Sectus Aurelius Victor III-IV. századból származó feljegyzései szerint Galerius császár a jelenlegi Siófok területén a Lacus Pelso – a Balaton latin neve ez, – ingoványos részeinek lecsapolására 292-ben zsilipet építtetett, és erdőket irtatott ki.
A honfoglalás után, 1055-ből származó tihanyi alapítólevélben találkozhatunk e hely említésével: „Rivulus namque, qui dicitur Fuk fluens”, azaz „A kis patak, amit Fuknak neveznek is az említett tóból ered, olyan helyen van, amelyen a népeknek átjárása van egy régebbi hídon és gyakran gázlón is”.

Fuk, mint falunév először 1137-ben szerepel írásban az adózó helységek között, míg a Siófok szóösszetétel 1790 óta ismeretes.

A tatárjárás után Fok újratelepült, majd 1552-ben a törökök kerítették hatalmukba Fokot és környékét. Siófok hadikikötő lett és erődöt is építettek itt, az erődítmény a mai kórház közelében lévő „Granárium” dombján volt. A vidék 1688-ban szabadult fel a török iga alól. Fok a veszprémi káptalan tulajdonába került, aki telepesekkel népesítette be, s 1693-ban fatemplomot építtetett a lakosság számára.

Rákóczi szabadságharca idején itt húzódott Vak Bottyán híres Sió-vonala, amelynek végső sarkpontja volt a siófoki erősség. 1705-ben II. Rákóczi Ferenc fejedelem, a mai címer alapjául szolgáló pecsétet adományozott Fok falunak, majd 1736-ban épült fel a Szűz Mária szeplőtelen fogantatása tiszteletére a barokk stílusú plébániatemplom.

Jelentősebb fejlődés a XIX. században indult el a településen. 1810-től az Erdély-Adria gyorspostakocsi járat már érintette Siófokot, de önálló postamesterség csak 1867-től működött itt.



1866-ban jelent meg az első hirdetés "Balatontavi Fürdő Siófok" címmel a Zala-Somogyi Közlönyben. Végh Ignác bérlő a veszprémi káptalannal kötött 12 éves fürdőjog bérleti szerződést, amit újabb 12 évre meghosszabbítottak. 1878-ban készítette el a "Magyar Tenger" feliratú fürdőházat, amely a Neuschlass építő cég tervei szerint épült, svájci stílusban, díszes homlokzattal, száz személyes társalgóval, vízre nyíló nagy ablakokkal, emeletes kilátószobával, nyolcvan fürdőkabinnal.

A veszprémi káptalan 1885-ben kezdett telkeket parcelláztatni és megkezdődött a mai fürdőtelep kiépülése. Jellemző a balatoni táj megejtő és ihlető vonzerejére, hogy az első villatulajdonosok jó része festőművész volt – Than Mór, Vágó Pál, Feledi-Flesch Tivadar (Zichy Mihály veje) és Tölgyessy Arthur villája állt már ebben az időben Siófokon.

1888-ban Baross Gábor nyújtott állami támogatást a Balatoni Gőzhajózási Részvénytársaság újjászervezéséhez. 1889-ben vízre bocsátották az új utasszállító hajót "Kelén"-t, aztán 1891-ben elkészült a "Helka" és az új "Kelén".

1891. áprilisában a Siófok Balatonfürdő Rt. néven alakult meg az a tőkecsoport, mely megváltotta a káptalantól a fürdőjogot, s megvásárolta az építkezésekhez és parkosításhoz szükséges 60 holdnyi bozótos, vizes, mocsaras területet, s azt földdel töltötte fel.

1900-ban kezdte meg működését a Balatoni Halászati Részvénytársaság. Ugyanebben az évben épült meg a lóversenypálya 1500 személyes lelátóval, itt voltak a Balaton-átúszás célpontjai, s minden évben úszó- és teniszversenyek gazdagították a siófoki nyár élményeit. Mozgalmas fürdőélete révén Siófok a budapesti nagypolgárság művész- és színészvilág kedvelt tartózkodási helyévé vált (például Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula, Latabár Árpád, Kabos Gyula).

A második világháború végén a települést nagy károk érték. A két hónapig itt húzódó frontvonal a parti építményekben, a nyaralókban, a szálló- és lakóépületekben, a hajóparkban sok kárt tett. Később Siófok a szakszervezeti és vállalati üdültetés központja lett. Újjáépült üdülőházai, valamint a csatornázás, szennyvíztisztítás és vízmű, illetőleg a partvédő művek kialakítása a tókörnyék legnagyobb, legjelentősebb, nagy tömegeket befogadó helyévé tette Siófokot.
1947-ben a Sió-csatorna építési munkálatainak keretén belül elkészül az új zsilip, mely már hajók közlekedését is lehetővé teszi.
1950-től újra Somogy megyéhez tartozik a település és ettől az évtől járási székhellyé vált.

1958-tól indult meg a turisztikai, idegenforgalmi fejlesztés, újra megjelentek a
külföldi vendégek.
1968. december 31. Siófok várossá válásának időpontja. Ez előtt nem sokkal felépült a 400 ágyas kórház, majd utána a dél-balatoni feladatokat ellátó kulturális központ és könyvtár.
És amit még látni kell: Meteorológiai obszervatórium, Víztorony, Evangélikus templom, no és a Balatonpart!

Hogyan jutunk oda?

Megközelíthető Budapestről és Nagykanizsa felől az M7-es autópályán, vagy a 7-es számú úton, Szekszárd (Tamási) felől pedig a 65-ös számú főútvonalon.
Vonatok a Déi Pályaudvarról indulnak.

Kinek ajánljuk?

Elsősorban a komolyzene-, balett- és a költészet rajongóinak.