Domborművekkel díszített római kori síremlékek kerültek elő Budán, a XI. kerületben, a Rupphegy oldalában, földkitermelés során.

A BTM Aquincumi Múzeum március 23-án kapott lakossági értesítést, hogy a XI. kerület egyik kis utcájában egy építkezés munkagödrében réginek tűnő, faragott kőtömbök hevernek. A múzeum régészei egy órán belül a helyszínre érkeztek és megállapították, hogy a földmunkák során előkerült hat nagyméretű, faragott kőtömb a római korból származik. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a XI. kerület jegyzőjének rendelkezései szerint a kőemlékeket szerdán részletesen megvizsgálták a régészek és beszállították az Aquincumi Múzeumba.

Lassányi Gábor, az Aquincumi Múzeum régésze, aki kollégájával, Beszédes Józseffel vizsgálta meg a leleteket, arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a most előkerült kövek legalább két, de nem kizárt, hogy három, a Kr.u. II. század végén - III. század elején készült díszes sírépítményhez tartoztak. Az egyiken oszlopok között, oltáron álló férfialak domborműves ábrázolása látható. A fiatal tunikás férfi kezében egy edényt tart. A kövek megfordítása és kiemelése során derült ki, hogy az emberalakos kőtömbön kívül még két összetartozó kövön hatsoros sírfelirat olvasható.

"A sírköveket mészkőből faragták és igen finom a kivitelezésük. Hasonló síremlékek általában villagazdaságok mellett, gazdagabb társadalmi réteg temetkezéseinél fordulnak elő Pannóniában" - emelte ki Lassányi Gábor.
Tájékoztatása szerint a mostani felfedezés igen jelentős.

"A II. és a III. kerületben rengeteg római villát ismerünk, viszont a XI. és a XII. kerület hegyvidéki részén korábban még nem került elő ilyen kora-római lelőhely. Könnyen lehetséges, hogy a közelben még felfedezésre vár egy még ismeretlen római villaépület, vagy kisebb település. Nagyon izgalmas feladat lesz megtalálni a temetőt, amely valószínűleg néhány száz méteres körzetben van, valamint a villagazdaságot, amelynek ez volt a sírkertje" - hangsúlyozta.

Hozzátette: A Budapesti Történeti Múzeum szeretné kifejezni nagyrabecsülését annak a személynek, aki a leletek értékét először felismerte és azokról értesítette a múzeumot, ezzel is hozzájárulva egy fontos kulturális emlék megóvásához.
Beszédes József a felirattal kapcsolatban elmondta, hogy az a sírépítmény hátsó lapján, az úgynevezett sír-aediculán olvasható.

"Három személy neve szerepel rajta. Ez egy kelta származású, de már romanizált családé volt, amely viszonylag későn, a II. század végén - a III. század elején, valószínűleg a 212-es Constitutio Antoniniana alapján kapott római polgárjogot. Marcus Aurelius Aelianusnak állítottak síremléket hozzátartozói - Marcus Aurelius Mogetmarus, egy római lovas segédcsapat (ala I Thracum) veteranusa és Aurelia Dumnomara" - magyarázta Beszédes József.