Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
Magyar honlapon a fáraók földje

Magyar honlapon a fáraók földje

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 03. 30.
Elstartolt a Művészetek Völgye
2026-07-24 15:13:09

Ma reggel hivatalosan is kezdetét vette a 35. Művészetek Völgye: július 24. és augusztus 2. között ismét

Szavakkal festeni
2026-07-16 12:47:33

Értékes készségeket fejleszt a Hagyományok Háza ősszel induló képzése A jó mesemondó - Kovács Ágnes

Az emberség ünnepe
2026-07-15 14:46:33

Immár 19. alkalommal rendezik meg 2026. augusztus 4-8.között az Ördögkatlan Fesztivált, melynek

„Az embert emberré tette…” – vasárnap zárt a DOMBOS FEST
2026-06-29 20:24:10

A DOMBOS FEST idei vasárnap esti fellépője volt a Szegedről érkező Csizmadia Anna – Nagy Gábor – Szokolay

további bejegyzések a szerzőtől »

Száznál több egyiptomi műemlékről több ezer színes felvétel és műholdkép található a Piramisok.hu magyar honlapon, amely az ókori Egyiptom nevezetességeivel ismerteti meg az érdeklődőket.

Gulyás András egyiptológus azoknak szánja a portált, akik most kezdenek ismerkedni az ókori Egyiptommal. A szakember, aki hosszú évekig kutatott külföldön, jelenleg pedig Párizsban, a Sorbonne-on írja doktori disszertációját, hozzátette, hogy azok is találnak a maguk számára érdekességeket, akik komolyabban foglalkoznak az ókori Egyiptommal. „Egy sor olyan műemlék is felkerült, amelyek nagyon kevesek számára ismertek” – mondta.

Gulyás András a honlap címével kapcsolatban rámutatott, hogy az egyiptomi műemlékek közül a piramisok a legismertebbek. „A legismertebbek a gízai piramisok. A honlapon keresztül azonban egy sor olyan piramis is elérhető, amelyek a turisták számára teljesen ismeretlen. Ilyen a Kairó határában található Abu Roas, ahol már a korai dinasztikus időkben is építkeztek az egyiptomi uralkodók. A legismertebb műemlék Dzsedefré fáraó piramisa, amely bár befejezetlen, ám monumentalitásában így is lenyűgöző” – magyarázta.

A honlap segítségével megismerhető a két Dahsuri piramis is. Mindkettőt Sznofru, a legnagyobb egyiptomi piramis építtetőjének, Kheopsz fáraónak az apja emeltette. „Elsőként a jellegzetes formájáról tört piramisnak nevezett déli piramis épült meg, ezt követte a tőle északra elhelyezkedő vörös piramis. Nem csupán méretük miatt, hanem a belső kamrarendszer kialakítása miatt is igen hasonlatosak a gízai piramisokhoz” – mondta.

Egyiptomban azonban nemcsak piramisok vannak, hanem templomok, városok, s ezek külön menüpont alatt szerepelnek. Így egyebek közt megismerkedhetnek Neuszerré naptemplomával Kairó közelében, Abu Gorábban. „Az V. dinasztia uralkodóinak többsége piramisuk közelében naptemplomot is építtetett. Neuszerré naptemplomának leghangsúlyosabb része egy obeliszk volt, amely körül kápolna, nyitott udvar, raktárak helyezkedtek el, valamint egy monumentális, ma is látható áldozati oltár volt”.

A honlap segítségével megtudható például, hogy I. Széthi, II. Ramszesz apjának abüdoszi templomában két pülónon és udvaron át lehetett bejutni a fedett oszlopcsarnokokba, és a legfontosabb isteneknek emelt hét szentélyhez. A templomban található az I. Széthit megelőző uralkodókat felsoroló úgynevezett abüdoszi királylista.

Szerepel a portálon több óegyiptomi város is, így a Nagy Sándor alapította Alexandria, vagy Deir el Medina, amely Luxor városával szemben, a nyugati parton helyezkedik el. Ebben az ókori városban laktak a Királyok völgyében a sírokat készítő munkások. A nevezetességek nemcsak tematikus bontásban, hanem ábécé szerint, valamint területi csoportosításban is szerepelnek. Utóbbi megkönnyíti a tervezést azok számára, akik Egyiptomba készülnek. A tájékozódást félezres linkgyűjtemény is segíti, amelyek révén az általános információn túl megtudható, hogy egyes helyszínekhez milyen könyvek és múzeumi tárgyak köthetőek.

Gulyás András szerint a honlapról az aktuális ásatásokon túl a korai utazók leírásai is elérhetők. Így például a Karnaki Templommal kapcsolatban megtalálható Frederick Ludwig Norden (1708-1742) dán hajóskapitány és felfedező, valamint Giovanni Battista Belzoni (1778-1823) olasz mérnök és felfedező feljegyzései, s láthatók XIX. században készült felvételek is.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Építészet Külföld Múmia Lavór

Ajánlott bejegyzések:

  • „Nem több ezer emberre utazunk, hanem egy válogatott társaságra” „Nem több ezer emberre utazunk, hanem egy válogatott társaságra”
  • Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról
  • 26. alkalommal vár mindenkit a DOMBOS Fest 26. alkalommal vár mindenkit a DOMBOS Fest
  • A balkáni örömzene ünnepe Budapesten A balkáni örömzene ünnepe Budapesten
  • Határtalanul a Fitos Dezső Társulattal Határtalanul a Fitos Dezső Társulattal

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr597847332

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása