Szarajevó emblematikus épületének, a nemzeti könyvtárnak (Vijecnica) az újjáépítéséhez legalább 20 millió euróra (6 milliárd forint) van szükség.

A boszniai fővároson keresztül folyó Miljacka partján, az Osztrák-Magyar Monarchia idején, 1892 és 1894 között épült mór stílusú műemlék épület 1992-ben a boszniai szerb hadsereg ágyútűzétől lángra lobbant, majd nagy része romba dőlt.

17 évvel a harcok kezdete után eddig csak állagmegóvást végeztek a könyvtáron, és most előkészítik a homlokzat rekonstrukcióját. Spanyolország ezt 1 millió euróval támogatja, mert fontos neki, hogy a XIV. század végén épült granadai Alhambra erőd és palota mór stílusjegyeit magán viselő építmény újra régi fényében ragyogjon.


A szarajevói hatóságok azt mondják, hogy a Vijecnica teljes rendbehozatalára 20 millió euró kell, de a mostani fázisban 2,6 millió euróra (762 millió forint) van szükség. Ennek az összegnek valamivel kevesebb, mint felét az Európai Bizottság adja, és azt a feltételt szabta, hogy a támogatás fejében ő mondja meg, ki felel a rekonstrukciós munkálatokért. Az Egyesült Államok ugyancsak ad 1,3 millió eurót.

A nemzeti könyvtár Szarajevó legértékesebb műemlék épülete, a XIX. század végén épült, amikor Bosznia az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott. Alexander Wittek sisaki (Sziszek - Horvátország) születésű osztrák mérnök tervezte az épületet, részleteiben a kairói könyvtár és a granadai Alhambra ihlette. Az épületet 1894-ben adták át, az építész művét már nem láthatta, mert 42 évesen öngyilkos lett.

Később, 1921-től, amikor Bosznia-Hercegovina a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett, ebben az épületben működött a szarajevói önkormányzat. 1951-től kapta meg az épületet a nemzeti könyvtár.

Az 1992 és 1995 között zajló háború kezdetén a könyvtár 3 millió publikációt, 6 ezer kötetes, különleges könyvekből álló könyvtárat, illetve értékes, régi kéziratot őrzött. Ezek nagy része csodával határos módon megmaradt, mert elrejtették őket a Nemzeti Bank pincéjében lévő fém pénzesládákba.
1992. augusztus 26-ra virradó éjszaka gyulladt ki az épület a várost körülzáró boszniai szerb hadsereg tüzérségi tüzétől.

A nevezetes szarajevói mór stílusú épülettől 500 méterre lőtték le 1914-ben Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét, Szófia hercegnőt, s ez volt a közvetlen oka, hogy kitört az I. világháború.