Az első fekete nehézsúlyú boksz-világbajnok volt, akit rasszista okokból börtönöztek be. Egy évszázaddal később Barack Obama, az Egyesült Államok első afroamerikai elnöke rehabilitálhatja Jack Johnsont, „a galvestoni óriást”.
Jack Johnson Texas államban született 1878. március 31-én. Pályafutása során 78 győzelmet aratott, 45-öt kiütéssel, 8 vereséget szenvedett és 12 alkalommal döntetlent ért el. A csúcsra 1908-ban jutott el, amikor Sydneyben legyőzte a kanadai Tommy Burnst és ezzel a legmagasabb kategória első fekete világbajnoka lett. Királyi övét kilencszer védte meg, a leghíresebb csatáját James J. Jeffries ellen vívta 1910-ben. A volt bajnok azért tért vissza a ringbe, hogy megtestesítse „a nagy fehér reménységet” és megpróbálja Johnsont legyőzni. A mérkőzésről még Karinthy Frigyes is írt egy tárcát annak idején.
A fekete bokszoló uralma azonban zavarta az akkori Egyesült Államokat, ahol még érvényben voltak a faji elkülönítés törvényei. 1913-ban Johnsont, akinek egy fehér nővel volt viszonya, elítélték egy emberkereskedelem és prostitúció elleni törvény alapján egy olyan perben, amelyet ma rasszistának minősítenének. A bajnok Európába menekült az ítélet elől, de 1920-ban hazatért és egy évet töltött rács mögött.
Az ítélet eltörlése érdekében terjesztett törvénytervezetet a héten az amerikai kongresszus elé két republikánus honatya: John McCain szenátor és Peter King képviselő.
„Meg kell semmisítenünk ezt a rasszista döntést, amely börtönbe küldött egy amerikai polgárt hazug vádak alapján” – mondta McCain volt elnökjelölt, Obama választási ellenfele, aki emlékeztetett arra, hogy e törvény keresztülvitelével már másodszor próbálkoznak, de meggyőződését hangoztatta, hogy az elnök „örömmel írja alá” majd a törvényt. King szerint Obama gesztusa „történelmi pillanat lehetne”. „Azt mutatná, hogy az ország megváltozott és hogy az Egyesült Államok képes tisztára mosni egyik hősének becsületét” – mondta King.
Ken Burns filmrendező, aki dokumentumfilmjével szintén részt vesz a Johnson rehabilitációjáért vívott küzdelemben, hangsúlyozza, hogy Johnson ihletet adott a legnagyobb afroamerikai bokszbajnoknak, Muhammad Alinak is. „Muhammad Ali a polgárjogi mozgalom évtizedében küzdött. Johnson maga is harcolt e jogokért egy olyan évtizedben, amikor a legtöbb feketét lincselték meg” – mondja Burns.
Egyébként 1970-ben, három évvel azután, hogy Alit megfosztották világbajnoki címétől és elítélték a Vietnamba szóló behívóparancs megtagadása miatt, Jim Jacobs már készített egy dokumentumfilmet Johnsonról, amelyhez a legendás dzsessztrombitás, Miles Davis komponált zenét. E filmet Oscar-díjra is jelölték.
And Linda Haywood, Jack Johnson leszármazottja számára a bajnok rehabilitálása egy hosszú harc végét jelentheti. „Reménykedtem, hogy Bush elnök megteszi. Sokat zaklattam hivatalát ezért. De sokkal több értelme lenne, ha Obama elnök tenné meg” – mondta.
