Nem kell New Yorkba utaznia annak, aki látni szeretné az amerikai metropolisz korai történetének fontos dokumentumait. Elég ehhez Hollandiába átrepülni.
Hudson 1609 szeptemberében hajózott fel a ma az ő nevét viselő folyón, a holland Kelet-indiai Társaság hajóján. Hudson az Ázsiába vezető átjárót kereste, de soha nem találta meg. Felfedezéseinek híre nyomán később holland expedíciók keltek útra, és az indián törzsekkel folytatott szőrmekereskedelemből húztak hasznot.
A kiállítás bemutatja Manhattan, mint sziget 1614-ből származó első térképét is. A holland telepesek New Netherland néven a területen kolóniát hoztak létre. Megfelelő kereskedelmi állomásnak és fővárosnak választották Manhattant, a szigetet. 1625-ben szerezték meg az indián őslakosoktól és New Amsterdamnak keresztelték el. 1664-ig hívták így, amíg az angolok el nem hódították tőlük a várost. Ők adták a New York nevet a helynek. A holland nemzeti levéltárban őrzött vásárlásról szóló iromány, amelyet gyakran csak New York "anyakönyvi kivonataként" emlegetnek, szintén látható a kiállításon. Kiállítanak a múzeumban egy festményt, Johannes Vingboons 1665-ben készült alkotását, amely a korabeli várost kis holland településként ábrázolja, háttérben egy szélmalommal.
A tárlat júniusig látható Amszterdamban, utána a New York-i South Street Seaport Museumba „költözik”, egy szeptemberben nyíló nagyobb kiállítás részeként.
Hudson 1610-ben, már egy angol társaság szolgálatában tért vissza Amerikába, hogy tovább keresse az Ázsiába vezető északnyugati átjárót, a mai Kanadán keresztül. A telet a jég fogságába esve töltötte, és 1611 nyarán, amikor tovább akart indulni, a legénység fellázadt.
Az expedíció túlélői azt mesélték annak idején, Hudsont, 10 éves fiát és nyolc, a lázadáshoz nem csatlakozó személyt a legénységből kitettek valahol a mai Hudson-öböl táján, és többet senki nem látta őket.
