Újabb helyszínnel bővült Budapest színi-szíve: Luise Vuitton Úr táskái miatt az Andrássyról a Ráday utca végébe költözött Eckermann nemcsak kávé- és folyóirat kínálatával igyekszik hű maradni régi önmagához, de programjaival is.

Eckermann Úr és stábja havonta megújuló plakát-, fotó- és festménykiállításokkal, könyvbemutatókkal, felolvasó-estekkel, koncertekkel, valamint színházzal várja kávézóbarát közönségét. Aki szívesen issza meg esti cappucinóját vagy fogyaszt egy pohár bort barátai és a különféle szellemi táplálékok társaságában, biztosan szívesen követi majd az Interakció Társulat egy órás fellépését a szegény Masnis esetéről a bárpult, a kisasztalok és a pianínó között. 

Este nyolckor akcióba lendül a fiatal alkotógárda – de nem zavarón ’inter’. Csak közvetlen mellettünk, nekünk mesélnek el egy történetet.
Hogy a Masnis bizony meghalt, de előtte hátrahagyott egy zavaros levelet, szexi kesztyűkről, Párizsról és az ő Nagy Szerelemről. Hol dalban, hol apró jelenetekkel körvonalazódik egy „szerelem utsó vérig” történet, Lakótárssal, hűtelen Kedvessel és elárult Barátsággal. 

Kosztolányisan szomorkás naív stílben lepötyögtetett blog-mondatok, impresszionista betétek, a fiatalság ’Sturm und Drang’ lendülete által megkövetelt befejezés. Egy mozaikos napló, szubjektivitásában agyongyűrt-forgatott búcsúlevél folytatásokban, hogy miért is csalunk és csalattatunk meg. Ifjonti fennkölt banalitások banális fennköltsége, cigarettafüstös századelői mánírokkal, ami jól áll Masnisnak, a Kölyöknek és a Szobatársnak. 

A háromszög szereplői állandó mozgásban, mondandójuk töredezettségével hívják fel magukra az üdlögélők figyelmét, miközben úgy illenek az Eckermann hangulatához, ahogyan az előadás címe után tett zárójeles megszorítás is a címhez: kell, kellenek oda, érdekessé teszik azt. Hiszen nincs szekszibb a kesztűnél (csak te). Valami ilyesmit éreztünk mi is az Első, az Igazi iránt.

„A Masnis meghalt. A Kölyök meg énekel tovább. A Szobatárs fél. A Zongorista meg belekeveredett. A Masnis búcsúlevelet írt. A Kölyök meg énekel tovább. A temetés óta eltelt egy hónap, és a levél megjött, mint egy időzített bomba. A Szobatárs fél. A levélben ott van a válasz, hogy miért halt meg a Legjobb Barátnő és hogy ki a felelős. A Zongorista meg belekeveredett. Nem mintha nem örülne ennek… De a Kölyök csak énekel tovább, és a Szobatárs fél. És a levelet ki kéne nyitni. Vagy elpusztítani. De ahhoz meg el kéne olvasni. A Masnis meghalt. A Kölyök meg énekel tovább. A Szobatárs fél. A Zongorista meg belekeveredett. És a Masnis meghalt.