A Karthago zenekar a '80-as években komoly külföldi sikereket is elért, ám az akkori politikai rendszerben nem tudtak továbblépni.

1983-ban, egyetlen kelet-európai produkcióként benevezték őket a villach-i fesztiválra. Az együttes erre az alkalomra nagyzenekari hangszerelést készíttetett a Requiem angol nyelvű változatára, amit Máté Péter dolgozott ki.
A fesztivált megnyerték, ami után megjelent az angol nyelvű albumuk is, de az osztrák kiadó kérését, hogy fél évig maradjanak kint promóciós célból, már nem engedték a hazai szervek teljesíteni, a zenekarnak haladéktalanul haza kellett jönnie.

Ennek ellenére az album aranylemez lett, és megjelent Németországban, Svájcban és a Benelux államokban is.

Az akkori sajtó szuperlatívuszokban áradozott a Karthagoról, ezek a gyakran többoldalas beszámolók ma is megvannak az együttesnél.
A siker azonban nem tudott tartós lenni, hiszen a magyar hivatalos szervek nem engedélyezték sem a gyakori utazást, sem a hosszabb kint tartózkodásokat, amelyek lényegesek lettek volna a további karrierjük szempontjából.
A zenekar pedig nem akarta végleg elhagyni hazáját csupán a külföldi karrier reményében. Így itt maradtak, és itthon váltak az egyik legnépszerűbb rock zenekarrá, amely idén ünnepli fennállásának 30 éves évfordulóját, ráadásul változatlan felállásban.