Létezik wellness turizmus, tanyaturizmus, van kultúrturizmus, sőt, a hetvenes évek végén, az őszinte kőkemény rock fénykorában az Ifjúsági Magazin arról cikkezett, hogy kialakult a rockturizmus is.

De vajon minek nevezzük azt a kirándulást, amikor a hétvége egyik napján maximum 100 km-es koncentrikus körben a fiatalok sorra „kilövik” azokat a helyeket, ahol van mondjuk kastély, várrom, kávézó, étterem, múzeum, esetleg tó vagy más helyi léptékű csoda. Nos, Martonvásár számos kritériumnak megfelel, ha – nevezzük így – egynapos turizmusban gondolkodunk.

Martonvásár kb. 30 km-re található Budapesttől, az M7-es autópályán maximum fél óra alatt megközelíthető. Tehát mire elrakjuk az autópálya díjának igazolását, levesszük a kardigánt, és megtaláljuk a Petőfit az autós rádión, máris Martonvásáron vagyunk. Egy romantikus film díszletei között találhatjuk magunkat, gyönyörű neogótikus kastély mellett, egy gondozott, egzotikus fákkal teli, arborétum-jellegű parkban, melynek közepén tó található. 

Hogy emeljük a tétet: a tó közepén sziget terül el, melyen Beethoven mellszobrát fedezhetik fel a látogatók. Mellette egy kis pódiumot építettek, amelyen alkalomadtán Beethoven műveit játsszák. Hát persze, hiszen a zeneszerző többször megfordult Brunszvik-birtokon, és oly’ annyira megszerette az angol parkkal övezett kastélyt, hogy az Appassionata-szonátát a család tagjainak ajánlotta.

Nem nevezhető barátságosnak ugyanakkor, hogy a park látogatásáért pénzt szednek, majd a kastélyban újra legombolnak minket, amikor a Beethoven kiállítást szeretnénk megnézni, de egye fene, ha a befolyt összeget a park és a kastély rendben tartására fordítják, nem sajnáljuk. A park és a kastély jó állapotban van, de észrevettük, hogy az épület homlokzata – hiába volt a pár évvel ezelőtti felújítás - már itt-ott mállik. Még könnyedén javíthatóak ezek a kis sérülések, pár év múlva viszont már nagyobb renoválásra szorul majd az épület, ha most nem állítják meg az amortizációt. 

A kastélyban kialakított Beethoven Emlékmúzeumban a család nőtagjainak Beethovennel folytatott levelezését, valamint a művész és a család életével kapcsolatos dokumentumokat mutatják be. Látható többek között a zeneszerző hajtincse, szoborportréja és arcképe, megismerhetjük magyar vonatkozású műveit. 

Az egykori főúri rezidencia ma a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetének ad otthont. Joggal merül fel a kérdés, hogy az intézményt nem kellene-e máshová telepíteni, és a kastélynak valami kulturális koncepciót kialakítani. Nyilván következetesen lehetne építeni a Beethoven-mítoszra, és afféle magyar Bayreuth lehetne itt, csak nem A walkürt hallgatnánk a fák alatt, hanem mondjuk a D-dúr zongoraszonátát. Azaz: tovább kell fejleszteni a Matronvásári Napok programsorozatot. 

No, de mit is láthatunk Martonvásáron? A már említett 70 hektáros kastélykertet, a kastéllyal, az Óvodamúzeumot és a Beethoven Múzeumot. Szinte a kastélyhoz van ragasztva az 1773-ban elkészült barokk stílusú római katolikus templom, illetve számos szobor, emlékmű található a környéken, például az aradi vértanúk emlékére létrehozott kis kert.
Ha megéheztünk, ebédelhetünk a kastélytól pár száz méterre található, nosztalgikus hangulatú Postakocsi étteremben, melynek kerthelyisége is van. 
Az árak barátiak, olyanok, mint maga a kisváros.