Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
Albánia végre észrevette magát

Albánia végre észrevette magát

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 04. 13.
Hétvégén találkozzunk Tállyán!
2026-09-18 01:49:19

Koncertek, színház, bor- és gasztro programok, futás, evezés, bányalátogatás, túrák, várják szeptember

Fesztivállal köszönti az őszt a Hagyományok Háza
2026-09-18 01:34:44

Idén ősszel először kel szárnyra a Fecskehajtó Fesztivál, a Hagyományok Háza új, kétnapos összművészeti

Formabontó módszer a zeneoktatásban
2026-09-15 16:14:24

Az Ördöngös Népzenetanodában a gyerekek azon az úton indulhatnak el, amelyen egykor a falusi zenészek tanultak:

Új tagokkal lép fel az Analog Balaton
2026-09-14 12:09:37

Új lemez, újrahangszerelt dalok, barátokból álló zenekar és egy kizárólag erre az alkalomra megálmodott

további bejegyzések a szerzőtől »

Húsz éve, amikor a kommunista rendszerek szétesőben voltak, fogant meg az irreálisnak tűnő ötlet az elzárt, totalitárius Albániában, hogy csatlakozik nyugati projektekhez műemlékei védelmében.

A csatlakozás megtörtént a dél-albániai Buthrotum romváros (mai nevén: Butrint) esetében, mert a történelmi épületegyüttes 1992 óta az UNESCO világörökségi helyszíne - írta a BBC News brit média internetes kiadása.

Öt kilométerre Korfutól, a nyüzsgő görög nyaralószigettől Butrint őrzi azt a nyugodt légkört, amelyet a XIX. század utazói is kedveltek ezen a vidéken, mint például George Byron, az angol romantikus költészet egyik kiemelkedő képviselője. Az ősi romokat a víz nyaldossa, a masszív görög falakat benőtte a növényzet, precíz római struktúrák, bizánci mozaikok és két velencei kastély színezi a látványt.

Albánia úgy tudta megőrizni ezt a műemlékegyüttest, hogy a helyi, a nemzeti és a nemzetközi szervezetek partnerséget alakítottak ki. A nemzeti park létrehozása és az azt felügyelő bizottság vezet el a védett zónához, amely nemzetközi testületek támogatását élvezi, beleértve a Világbankot is.

A Butrint Alapítvány, amelynek központja Nagy-Britanniában van, albán hivatalnokokat alkalmaz, hogy ők fejlesszék a világörökségi területet úgy, hogy az megőrizze a környezetet, de vonzza a turistákat. A nemzetközi együttműködés a régészetben, a helyreállítási munkákban és a múzeumvezetésben azok a területek, amelyekből Albánia csak nyerhet.

Diana Ndrenika, az albán világörökség-igazgató azt mondja: "a nemzeti park nemcsak saját jogán sikertörténet, hanem beleillik abba az albán rendszerbe, hogyan kell egy ilyen forrást működtetni." Az igazgató szerint a nemzeti park nagy hatást keltett Albánia többi részében, s ez lehet a modell, amelyhez mindenki viszonyítani akarja saját területét.

Butrint lankás dombon fekszik, egyik oldaláról a Jón-tengerre, a másikon a Butrinti-tóra látni. A monda szerint a Trójából megmenekült Aeneas alapította a várost, régészek ezt az i.e. 8. századra teszik. Az i.e. 4. századra törzsi központ és Priamosz királyságának része lett. Buthrotumtól délre római kolóniát épített veteránjainak Augustus császár azután, hogy Marcus Antonius és Kleopátra ellen győzedelmeskedett az actiumi csatában.

Butrint további történelme igen zavaros: Bizánc, a normanok, az Anjou királyok, Velence uralkodói és a törökök söpörtek végig a területen, de 1912 óta a független Albánia része. 1992-ben a kommunista rendszer bukása sok kárt okozott, fosztogattak ezen a vidéken is. 1997-ben a társadalmi elégedetlenség a múzeum kifosztásához vezetett, de mára sok műtárgy a nemzetközi együttműködésnek köszönhetően visszakerült a múzeumba. A régi rendszer bukása problémákat okozott, de ugyanannyi lehetőséget is teremtett Butrintban.

Sok mindent lehet még csinálni, átgondoltan kell fejleszteni az infrastruktúrát, parkolót építeni és illemhelyeket. Folyamatos kihívást jelent a természeti és az épített örökség védelme, mert az emelkedő vízszint fenyegeti az ősi falakat és a mozaikokat, ebben a helyi közösség segíthet.

Tirana a nemzetközi adományokat fiatal albán szakértők képzésére fordítja, néhány közülük már dolgozik az ország más részein, s a projekthez tartozik az a régészképző iskola Butrintban, ahol albán archeológusok helyi és külföldi diákokat oktatnak.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Építészet Múzeum Külföld Régészet Műemlékvédelem Képző

Ajánlott bejegyzések:

  • Az emberség ünnepe Az emberség ünnepe
  • „Nem több ezer emberre utazunk, hanem egy válogatott társaságra” „Nem több ezer emberre utazunk, hanem egy válogatott társaságra”
  • A művészet mindenkié! A művészet mindenkié!
  • Magyar kutató fedezte fel az Úszók barlangját Magyar kutató fedezte fel az Úszók barlangját

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr197849012

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása