Az olvasottság nem publikus.

Kultúrpart

  •         
  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek

Kultúrpart

  • Film
  • Színház
  • Irodalom
  • Zene
  • Tánc
  • Folk
  • Képző
  • Podcast
  • Videó
  • Gyermek
Nahát, van még egy klasszikus írónk!

Nahát, van még egy klasszikus írónk!

Kultúrpart a szerző friss bejegyzései 2009. 04. 13.
...akartál valamit mondani?
2026-08-27 12:58:59

A 2026-27-es évadban hat bemutatót tart a Radnóti Színház, sok fiatal alkotó érkezik, valamint új tagokkal is

Borostyánszív-elismerésben részesült dr. Both Miklós
2026-08-25 21:30:56

Both Miklós zeneszerző, néprajzkutató, a Hagyományok Háza főigazgatója — az ukrán népzenei örökség

Sikerrel zárult az Arcus Temporum Művészeti Fesztivál
2026-08-25 20:50:00

Nagyon szép és őszinte esemény – Keller András hegedűművész így foglalta össze az idei Arcus Temporum

Péntektől vasárnapig: Bachtól Kurtágig
2026-08-20 21:10:01

Mi történik, amikor egy 800 éves bazilikában Bach zenéje találkozik a 100 éves Kurtág György

további bejegyzések a szerzőtől »

Életműsorozata indul Vámos Miklós írónak: könyvei kiadása az 1986-ban megjelent Félnóta című regénnyel indul; a kötetet a Könyvfesztiválon mutatja be az Európa Könyvkiadó.

Az eddig 33 kötetes szerző a Félnóta történetéről és az életmű-sorozat elindításáról is beszélt. A Félnóta újrakiadásának ötlete egyébként egy véletlen folytán került terítékre.

"Nemrég szerződtem az Európa Könyvkiadóhoz, amely elhatározta, hogy idén ősszel elindítja életmű-sorozatomat. A terv az volt, hogy a sorozat első darabja ősszel jelenik meg, és egy három kisregényt és négy elbeszélést tartalmazó új kötet lesz, aminek a Tiszta tűz címet adtam. Aztán valaki előásta, hogy éppen 40 éve, 1969 márciusában jelent meg első írásom, egy novellafüzér az Új Írásban, és azt mondták, ebből az alkalomból legyen velem egy beszélgetés a könyvfesztiválon. A kiadó dedikálást is szeretett volna, ezért Barna Imre igazgató azt javasolta, adjuk ki újra a Félnótát a fesztiválra és legyen ez az életmű-sorozat első kötete" - idézte fel Vámos Miklós.

Mint mondta, az 1986-ban megjelent regényt néhány hónappal ezelőtt elolvastatta néhány fiatal szerzővel, és mivel nekik tetszett, rábólintott a kiadó ötletére.

"Nekem is érdekes volt szembesülnöm a negyedszázaddal ezelőtti szöveggel. Találkozás egy fiatalemberrel, ez történt. Akkor bizonyos dolgokat tudtam, amiket ma nem, és sok mindent nem tudtam, amit ma igen" - fogalmazott ennek kapcsán.

A Félnóta története a valóságban is megesett: az 1960-as évek második felében, az 1970-es évek közepén-végén játszódik, noha a regény jelene a nyolcvanas évek. Egy mintegy száztagú, baloldali értelmiségi társaság, valamint a Gerilla polbeat-együttes adta a modelleket. A baráti társaság hangadói - köztük Haraszti Miklós és Dalos György - lázadóknak lettek kikiáltva, mert nem voltak megelégedve a szocializmus akkor létező formájával.

A regény két főhősét Vámos Miklós valamelyest saját magából és a később nagyszerű dzsesszénekessé vált Berki Tamásból gyúrta össze (a történetben Muck Ferencnek és Kósa Balázsnak hívják őket). Ők ketten alakították meg 1966-ban a polbeat zenét játszó Gerilla (a regényben Barikád) együttest, amely 1971-ig létezett; a Gerilla története a regény egyik fontos szála.

"A regényt már az 1970-es évek végén elkezdtem írni. Mivel egy nagy létszámú társaságról szól, többes szám első személyben láttam neki, és időrendben előrehaladva eljutottam több mint ezer gépelt oldalig, ám akkor is még csupán a gimnázium második osztályának elején tartottam. Rá kellett jönnöm arra, hogy ezt élő ember így nem olvassa el" - fejtette ki Vámos Miklós, aki annak idején 15 évesen került a társaságba és a Gerillába.

A Félnótát az ezer oldal után 1980 táján félretette, és elkezdett egy másik regényt arról, milyenek voltak ennek a társaságnak a tagjai gyereknek; így született meg a Zenga zének, ami 1956-ban játszódik, és csak évekig húzódó "kiherélés", cenzúra után jelenhetett meg 1983-ban a Szépirodalmi Kiadónál (1996-ban az Ab Ovo újra kiadta, az eredeti változatot).

A Zenga zének elkészülte után az író visszatért a Félnóta témájához, de a már elkészült ezer oldal helyett egy új változat megírása mellett döntött, időrend helyett gondolatritmusos szerkezetet választott, és a többes szám első személy mellett egyes számot is használt. "Minden fejezet egy másik szemszög" - tette hozzá.

Mint mondta, a Félnóta - akárcsak a Zenga zének - a kiadás előtt "némi cenzurális beavatkozáson" ment át, ezért most, az újrakiadás kapcsán arra gondolt, megkeresi a Félnóta eredeti kéziratát - az azonban már nincs meg.

Már a rendszerváltás után az Ab Ovo Kiadónál - Vámos Miklós négy éven át igazgatóként is dolgozott itt - kétévente felvetődött a Félnóta újrakiadása, de ő nem támogatta az ötletet. Megjegyezte: ennek egyik oka a Gerilla együttessel kapcsolatos korábbi averziója volt.

"Nem voltam biztos benne, de valahol úgy éreztem, hogy a Zenga zénekkel történtek után némi öncenzúra is működhetett bennem a Félnóta írásakor, talán a kelleténél többször fogalmaztam benne virágnyelven. Aczél György azt mondta a főszerkesztőknek, hogy ez a könyv megjelent ugyan, de nagyon nem kell foglalkozni vele. Így is történt, hiszen kritika alig jelent meg róla, könyvesbolti kirakatban soha nem láttam. Igaz, ekkor, 1986-ban éppen egy amerikai ösztöndíj előtt álltam, tehát kevéssé figyeltem oda ennek a könyvnek a sorsára" - emlékezett Vámos Miklós.

Az életműsorozat második darabja, a már említett Tiszta tűz őszre várható, a harmadik, 2010-re tervezett kötet pedig azokat az interjúkat tartalmazza majd, amelyeket Vámos Miklós írótársaival készített az elmúlt években az Alexandra Pódiumon.

tovább
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0
Irodalom Média Hangoskönyv Szórakoztató irodalom Szerzők Rejtélyek

Ajánlott bejegyzések:

  • Az emberség ünnepe Az emberség ünnepe
  • Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról Vecsei H. Miklós a Zsámbéki Nyári Színházról
  • Erdő van idebenn: Tóth Marcsi az új Margó-díjas Erdő van idebenn: Tóth Marcsi az új Margó-díjas
  • Krasznahorkai László Nobel-díjas író világa Szentendrén – október végéig látható a Minduntalan kiállítás Krasznahorkai László Nobel-díjas író világa Szentendrén – október végéig látható a Minduntalan kiállítás
  • Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat

A bejegyzés trackback címe:

https://kulturpart.hu/api/trackback/id/tr597849018

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tovább a Facebook-ra

Legolvasottabb

  1. Megdöbbentő fotók a néptelen fővárosról
  2. Top 10: ezek a legjobb szerelmes filmek
  3. A 10 legütősebb drogos film
  4. Megjöttek a meztelen hősnők
  5. Meztelenség és anatómia
  6. A forradalom egy holland fotós szemével
  7. A legizgalmasabb fotók 2015-ből
  8. Meztelen fővárosiak
  9. Készülőben a nagy meztelen album
  10. Nézd meg a 48-as szabadságharc hőseiről készült fotókat!

Hírlevél feliratkozás

Kultúrpart Csoport

  • Kultúrpart Kommunikáció
  • Rólunk

Kapcsolat

  • Impresszum
  • Partnereink
RSS Facebook Twitter
süti beállítások módosítása