A Szent György-nap (április 24.) szerepet játszik a földműveléssel, szőlő- és bortermeléssel foglalkozó tájegységek életében. Kőszegen is őrzik a Szent György-napi hagyományokat; a Szőlő Jövésének Könyve rendezvénysorozat egyben borünnep is, amelyet minden évben április közepén rendeznek meg.

A programsorozat többek között borversennyel, koncertekkel, kézműves vásárral várja az érdeklődőket.


A tánccal, fúvósmuzsikával kísért ünnepi menet után érkeznek az új szőlőhajtások a városháza előtti térre. A polgármester átveszi a hajtásokat, majd fogadóbeszédével megnyitja a Szent György-napi ünnepségsorozatot. Az egybegyűltek a fúvószene ritmusára igazítva lépteiket, a Jurisics-vár lovagtermébe mennek, ahol a hajtásokat berajzolják a Szőlő Jövésnek Könyvébe.

A megyei borverseny szerves része a rendezvénynek. A hazai és külföldi szaktekintélyek részvételével tartott program kiegészítő rendezvényei a pincelátogatások, a szakmai előadások, a komolyzenei koncertek, a fúvószenekari hangverseny és a táncház.

A több napos eseménysorozat alatt a gazdák borutakat szerveznek pincéikhez a hegyekbe, a szakcsoport kőszegi borok kóstolójára várja az érdeklődőket. Mindeközben szakmai előadások hangzanak el a szőlészet teendőiről, a termesztés és borkezelés korszerű irányairól és az országos aktuális kérdésekről. A rendezvénysorozatot komolyzenei koncertek, fúvószenekari hangverseny, táncház színesíti.

A Szőlő Jövésének Könyve

A legenda szerint a királyok által fogyasztott kőszegi bornak a története a római időkig nyúlik vissza. Szobrok, domborművek, épületek, pincék, történeti források, dűlőnevek egész sora kötődik a történelmi kisvárosban és környékén a szőlőhöz, a borhoz, bizonyítva: évszázadokon keresztül szorosan összefonódott a város történetével.

Egyedülálló emlék az 1740 óta vezetett Szőlő Jövésnek Könyve, amelybe mindmáig Szent György-napkor a hajnalban más-más dűlőben levágott szőlőhajtásokat berajzolják.
A kőszegi szőlőhegyek ma is virulnak, évről évre növekszenek, szebb termést hoznak, megőrzik a kőszegi bor jó hírnevét.

Nemrégiben a a Szőlő Jövésének Könyvének kutatását kezdeményezte az Olasz Szőlő- és Borakadémia. A többéves munkában magyarok és olaszok is részt vesznek. Olaszország szakmailag és anyagilag is támogatja a könyv több szempontú - történelmi és éghajlati - kutatását. Ennek érdekében ötezer eurós ösztöndíjpályázatot írtak ki magyar szakembereknek, akik olasz kutatók segítségével készítenek tudományos ismertetést a Szőlő Jövésnek Könyvéről.

Bor, bor, bor!

A tájegység múltjában és jelenében is kiemelkedő szerepe van a szőlő- és bortermelésnek. A város birtokában 1755-ben már 45 hold volt. Ebben az időben szegénynek, gazdagnak, egyénnek és közösségeknek a fejlett céhes ipari, kereskedelmi tevékenység mellett a borászat is fontos, ha nem a legfontosabb bevételi forrása volt.

Nemcsak a bortermés gazdasági fontossága, hanem az a sajátos ember - szőlő - bor kapcsolat késztette a várost a Szőlő Jövésnek Könyve 1740. évi megnyitására. A művelődéstörténeti szempontból is felbecsülhetetlen értékű könyv születésének oka az első lapján olvasható sorokból kitűnik. A szőlőhajtások bemutatása évszázadokon át egybeesett a bíróválasztás eseményével.

A rügyfakadás a város bortermelő lakosságán kívül elsősorban a város gazdaságpolitikájáért felelős, újonnan választott bírót érdekelte. A szőlőkönyvben évről-évre szebbnél szebb ceruza-, tollrajzok, majd akvarellek örökítik meg a szőlő hajtásait.
A Szent György-napokon az ünnepi hangulat, a várakozás öröme, izgalma szinte tapintható. A hegyőröket a napkelte a különböző dűlők szőlőiben találja, ahol "megszedik" a hajtásokat a vesszőkről.
A kőszegi szőlőhegyek ma is virulnak, évről évre növekszik rajtuk a szőlő, szebb termést hozva, megőrizve a kőszegi bor jó hírnevét.
A hűvös klímájú kőszegi területeken a vörösborok az uralkodók. Legelterjedtebb a Kékfrankos, egyes gazdák barrique bort is kínálnak. Kedvelt bor még az előbb érő, lágyabb Zweigelt, mind népszerűbb a Blauburger, lágyabb savaival, gyümölcsös ízével. Kiegészítő fajták a Cabernet, a Merlot, az Olaszrizling, a Rizlingszilváni, a Zalagyöngye, a Veltelini valamint a Chardonnay, de a fehérborok mellett kóstolhatunk Rosét is.
A vashegyi Kékfrankos a kőszeginél is markánsabb, keményebb savaival, férfias cseranyagtartalmával, valamint mélyvörös, a rubintnál is sötétebb árnyalatával tűnik ki. Kedvelt fajták még a Zweigelt és a Kékportó. A vashegyi vörösborokat magas vastartalmuk miatt ajánlják étvágytalanság, vashiány és vérszegénység esetén.

Kőszeg, a legtisztább város

A közel 12 ezer lakosú, szubalpin klímájú kisváros az Alpok lábánál fekszik. A Kőszegi-hegység lábánál, a Gyöngyös-patak völgyében fekvő település és környéke a VI-VII. század óta lakott terület, a XIV. századtól szabad királyi városi rangot kapott.

A XIII. században épített vár nevét Jurisics Miklós várkapitányról kapta, aki a lakosság segítségével 1532-ben sikerrel tartóztatta fel a Bécs ellen vonuló török seregeket.

Nemcsak bortermelése, hanem céhes ipara, kereskedelme és iskolái is nagy múltra tekintenek vissza. A mai napig is több helyen látható városfalon belüli középkori városmagot elkerülték a történelem viharai, így a Jurisics téren és a környező utcákban található házak megőrizték eredeti formájukat.

A város jelentősebb műemlékei közé tartozik a Jurisics-vár és múzeum, az Öregbástya, a Városháza, a Tábornokház, az Arany Egyszarvú Patikamúzeum, a  Szent Jakab templom, a Szent Imre-templom, a Jézus Szíve Plébániatemplom és a Zsinagóga, az Evangélikus templom valamint a Kálvária-templom.
Kőszegen érdemes megtekintenünk a fentieken túl a Chernel-kert Arborétumot és Emlékmúzeumot, a Postamúzeumot, a Marcipán Múzeumot, a Gyógy- és Fűszernövénykertet, a Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpontot, a Borok Házát, valamint a Kőszegi Kerékpárcentrumot.
Számos kirándulóhely áll a látogatók rendelkezésére, így például a Csónakázótó, a Királyvölgy, a Kálvária (a Kálvária-templom és a Trianoni kereszt), az Ó-ház kilátó, a Hétforrás, az Írottkő-kilátó, a Szent Vid Kápolna, a Cáki borospincék, a bozsoki Sibrik Kastélypark, valamint a kőszegszerdahelyi műemlék vízimalom.

Színházi előadásokat is megtekinthetünk a Kőszegi Várszínházban június 1-től augusztus 31-ig. A Várszínház 1982-ben alakult. A kezdeti években magyar szerzők, magyar történelmi drámáinak bemutatását tűzte ki célul a szakmai vezetés. 1988-tól a könnyedebb, szórakoztatóbb vígjátékokat részesítik előnyben, melyek nagyobb sikerre számíthatnak a szabadtéri előadások alkalmával. 1996-tól nem csupán prózai előadásokat lehet látni a színházban, hanem opera, operett, komolyzenei hangversenyek, utcaszínházi produkciók, táncbemutatók és folklórprogramok is színesítik a palettát.

Hogy jutunk Kőszegre?

Kőszeg vasúton a Szombathely-Kőszeg vasúti szárnyvonalon közelíthető meg. Szombathely felől a 87 számú, Sopron felől a 84. Számú főútból Lövőnél kiágazó út vezet a városba. A környező községekkel távolsági autóbusz-járatok létesítenek összeköttetést, közvetlen járatok indulnak Bécsbe, Budapestre, Szombathelyre, Sopronba, Bükre.

Kinek ajánljuk?

Természetesen borimádóknak, és az aktív pihenést kedvelőknek.