Átadták az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Egyesület díjait csütörtök este a szervezet budapesti székházában. Az idén rendhagyó módon két irodalmi nagydíj is gazdára talált: Tolnai Ottó mellett Tandori Dezső munkásságát is elismerték.

Tandori Dezső költő, író a Két és fél töredék Hamletnek (2008) című verskötetéért vehette át a rangos elismerést. Ferencz Győző költő, kritikus, irodalomtörténész a kötetet "merész és káprázatosan szellemes vállalkozásnak nevezte", amellyel Tandori megkettőzte az eredetileg 1968-ban megjelent és azóta kultuszkönyvvé vált Töredék Hamletnek című kötetét.
"A páros oldalakon az eredeti verseket közli, velük szemben, a páratlan oldalon a versekhez fűzött mai kommentárokat" - emlékeztetett Ferencz Győző. Szerinte Tandori az új kötetével önironikusan leszámol egykori költészetfelfogásával. "Csakhogy miközben lerombolja, meg is menti a kultusz tárgyát, hiszen sorról sorra újraközli" - tette hozzá irodalomtörténész. Tolnai Ottó költő, író a Grenadírmars című kötetéért vehette át az elismerést. Radics Viktória irodalmár, műfordító kiemelte: a magyar modernizmusnak Tandori Dezső mellett Tolnai Ottó a legnagyobb és legkreatívabb egyénisége. Az irodalmár méltatta Tolnai Ottó sokoldalúságát, és az írót "nagy esztétának" nevezte, "aki rendre szabálytalanabbnál szabálytalanabb poétikai alakzatokat produkál". A Grenadírmars szövegeit a sűrítés mesterdarabjainak, "kafkai töménységű" kisprózáknak nevezte.

A díjátadó előtt Szinger András, az Artisjus főigazgatója ismertette a 2008-as év eredményeit. Kiemelte: tavaly sikerült növelni a beszedett jogdíjak mértékét, ugyanakkor idén a gazdasági válság a szervezet bevételeit is érinteni fogja. Úgy vélte, a válság miatt a bevétel megtartása is eredmény lenne.
Öt irodalmi díjat adtak át a rendezvényen.


Bezeczky Gábor irodalomtörténész az Irodalomtörténet a senkiföldjén című, tavaly megjelent kötetért kapta az elismerést. A szerzőről Angyalosi Gergely irodalomtörténész elmondta: a szerző az elmúlt években arra tett kísérletet, hogy az irodalomtörténetírást szembesítse saját tudattalanjával.
Díjat kapott Forgács Zsuzsa Bruria író, fordító, szerkesztő, akit a laudációt mondó Békés Pál egyéni hangú írónak, novellistának nevezett. Kiemelte: Forgács az utóbbi időben irodalomszervezőként, szerkesztőként sőt "anyaszerkesztőként" is felhívta magára a figyelmet olyan kötetekkel, mint a női szerzőket felvonultató Éjszakai állatkert vagy Szomjas oázis című antológiák.
Balázs Attila író Kinek Észak, kinek Dél című kötetéért kapta az elismerést. Reményi József Tamás szerkesztő, kritikus a kötetet dokumentumokba és mesékbe beágyazott személyes vallomásnak nevezte, amely a magyar epika műfajteremtő darabja.

Cserna-Szabó András a Puszibolt című elbeszélésfüzéréért vehette át a díjat. Takács Ferenc laudációjában "okos, érett és nemesen szórakoztató" munkának nevezte a kötetet, a jeles prózaírói tehetség kiteljesedése rangos bizonyítékának. Az ötödik díjat Závada Pál kapta Idegen testünk című regényéért, amelyet "nagy erejű, módszerben, témában és sugallatban egyaránt újat hozó, példájával új regénypoétikai utakat kijelölő műnek" nevezett Takács Ferenc.

Díjat kapott Gerendai Károly, a Sziget Kft. ügyvezető igazgatója és Presser Gábor zeneszerző a Magyar Dal Napja megszervezéséért.
Az év könnyűzeneszerzője kategória egyik díjazottja Oláh Kálmán lett, aki Malek Miklós méltatott. Emlékeztetett Oláh Kálmán kimagasló eredményeire, például arra, hogy 2006-ban a legrangosabb amerikai dzsessz-zeneszerzőverseny, a Thelonius Monk Jazz Composer,s Competition fődíját vehette át. Kiemelte a zeneszerző újszerű meglátásait, ötletes hangszerelését, a kortárs dzsessz iránti elkötelezettségét.

A kategória másik díjazottja Kiss Gábor, aki többek közt Cserháti Zsuzsának, Tunyogi Orsinak írt dalokat. Bolyki Balázs előadóművész a legemlékezetesebb dalsorokból összerakott kollázzsal tisztelgett Kiss előtt.
Az év magyarnóta szerzőjének Bánfalvi Józsefet választották; egészségi állapota miatt lánya vette át az elismerést. A United, Auth Csilla, Tóth Vera dalszövegírója, Szabó Ágnes kapta Az év szövegírójának járó díjat; laudációjában Bródy János, az Artisjus Szerzői Jogvédő Egyesület elnöke kiemelte Szabó dalszövegeinek képgazdagságát, könnyen énekelhetőségét.
Az év komolyzenei műve kategóriában Csapó Gyula Versenymű brácsára és változó környezetre című kompozíciója lett az egyik díjazott. A kategória másik nyertese Gyöngyösi Levente lett Lukács Passió című művével.
A szövegírói alkotói életművet az idén Miklós Tibor kapta, akinek nevéhez olyan nagysikerű musicalek fordításai fűződnek, mint a Hair, a Jézus Krisztus Szupersztár vagy az Evita.

Az irodalmi díjak pénzjutalommal járnak, az irodalmi nagydíj összege hárommillió forint, az irodalmi díjak mellé egyenként 1 millió 800 ezer forint jár, amelyet a díjazottak egy éven át ösztöndíj formájában vehetnek fel. A zenei elismerésekhez pénzjutalom nem, csak egy violinkulcsot formáló kisplasztika társul.