A Kultúrpart életmód rovatában ezentúl időről-időre kiválasztunk egy egészségmegőrzéssel kapcsolatos témát, amellyel kiemelten foglalkozunk, és ebben a DIMENZIÓ Egészségpénztár szakemberei segítenek nekünk. Áprilisban a szem egészségére koncentrálunk. Cikksorozatunk első részében a szemészeti szűrés fontosságáról beszélgettünk Dr. Mihályi Éva szemészorvossal.

Miből áll a szemvizsgálat?

Az egészségügyi szűréseknek nem nagy kedvvel vág neki az ember, hiszen általában nem szeretjük, ha a fehér köpenyesek különböző módszerekkel piszkálnak minket, még ha azt a mi érdekünkben teszik is. A szemészeti szűrésekkel kapcsolatban viszont még az sem lehet kifogás, hogy fájdalmas, vagy kellemetlen dologról van szó. De ezt mindenki tudja, aki volt már szemészeti szűrésen életében. Viszont azt nem mindig tudjuk, hogy amikor egyik készüléket a másik után tolják szemünk elé, és sorra kapjuk a „vezényszavakat”, hogy mikor merre, hogyan nézzünk, akkor valójában milyen vizsgálatot hajtanak végre rajtunk. Dr. Mihályi Éva, a DIMENZIÓ Egészségpénztár szemészorvosa minderről felvilágosított minket és azt is elmondta, miért és kiknek kell különösen komolyan venni a szemészeti szűréseket.

Akinek nincsenek panaszai, azoknak is körülbelül kétévente érdemes egy rutin szemvizsgálatra elmenniük, ami - mint megtudtuk - a következőkből áll: először is az orvos kifaggatja a beteget arról, milyen belgyógyászati betegségei vannak, milyen szemműtéteken esett már át, és, hogy nála, illetve családjában milyen szembetegségek fordultak elő. Már ebből is kap egy képet az orvos, hiszen sajnos vannak szembetegségek – mint például a zöldhályog -, amiről következő cikkünkben részletesebben fogunk szólni -, amelyek öröklődhetnek.



A refrakció mérővel a szem fénytörési hibáját állapítja meg az orvos, illetve azt, hogy cilinderes szemüveg kell-e a betegnek. A fénytörési hiba mértéke dönti el, hogy hány dioptriás, mínuszos vagy pluszos szemüveget kapunk-e. A cilinder pedig a szemüveg egyedi csiszolását jelenti, amire akkor van szükség, ha a szaruhártya alakja nem a szabályos gömbfelszín felé közelít, hanem kissé benyomódott gömbre hasonlít. Ezt az eltérést is egyébként ugyanúgy dioptriában számolják. Cilinderes szemüveget ritkán kap olyan felnőtt, akinek azelőtt soha nem volt rá szüksége, de létezik olyan betegség, mely során a szaruhártya fokozatosan kezd kicsúcsosodni. Mivel az agy a torz képet is képes átalakítani, előfordulhat, hogy a beteg eleinte a cilinderes szemüvegen keresztül fogja hepehupásnak, furcsának látni környezetét. Akár hetekre is szükség lehet, hogy a szemüveggel korrigált tökéletes képet, az agy is tökéletesnek lássa.

Az úgynevezett réslámpa segítségével az orvos jobban szemügyre veheti a szemet, ellenőrizni tudja, hogy a szemhéjakon, a kötőhártyán, a szaruhártyán, vagy a van-e valamilyen rendellenesség.

A gépi vizsgálatokon túl persze a falon lévő, vagy manapság inkább már falra vetített ábrák elolvastatásával szűri le a szemész, hogy milyen típusú és erősségű szemüveglencsére, vagy kontaktlencsére van szükségünk egyik, illetve másik szemünkön. Ez az a mindenki számára jól ismert rész, amikor a vizsgált betegnek felváltva egyik, majd másik szemének az eltakarásával kell olvasni, és a szemei előtt addig-addig cserélgetik a lencséket, amíg a látóélesség teljessé nem válik, vagyis tippelés helyett olvasni tudja az ábrákat.

Külön szemvizsgáló tábla van azoknak, akiknek már gondjuk akad a keresztrejtvényfejtéssel, újságolvasással, vagy épp a számítógép betűinek elolvasásával. Ez egyébként akkor következik be, amikor a szem alkalmazkodóképessége az idő előre haladtával már leromlik annyira, hogy az már nem képes azt a körülbelül háromdioptriányi különbséget áthidalni, ami a közel és távol látás között szükséges. Régebben az olyan betegeknek, akik távolra sem láttak élesen, majd a közeli, kis betűk olvasásával is gondjuk lett, a bifokális lencséket ajánlották, amin fölül kellett kinézni, ha messzire, és alul, ha közelre akart látni az ember. A gond akkor keletkezett, amikor bejött a képbe a számítógépes monitor, ami nincs messze, de nincs közel sem, hanem a kettő között, és amúgy is nehéz lenne a bifokális lencse alsó felén keresztül vizslatni a képernyőt. Mihályi doktornő elmondta, hogy ma már úgynevezett progresszív, vagy multifokális lencséket gyártanak, aminek láthatatlanul változik felülről lefelé a dioptriája.



A szemvizsgálat része lehet a színlátás vizsgálata, amikor a színes pöttyök között kirajzolódó betűket és számokat kell felfedezni. A színlátás képessége az élet során nagyon ritkán változik, és a színtévesztés, illetve színvakság leggyakrabban a férfiaknál fordul elő, apai ágon öröklődő betegségről van szó.

Amikor a szem más betegségekről árulkodik

A látóideg állapotát méri az úgynevezett fúziós frekvencia-mérő. Ez egy vibráló fényt bocsát ki, ami egyre nagyobb frekvenciával vibrál, mígnem már folyamatosnak látjuk a fényét. Aki azonban már akkor is folyamatosnak látja, amikor más még szakaszosnak, annak látóideg problémája van. Az ilyen betegek látóélessége csökken, olvasni sem tudnak, mert összefolynak szemük előtt a sorok - magyarázza a DIMENZIÓ szakértője. Ennek a tünetnek a hátterében sokszor a szervezet nikotin és alkoholmérgezése áll. Egy bizonyos szinten túl ugyanis a máj már nem tudja méregteleníteni a szervezetet, és a szabadon keringő mérgek az idegeket – így a látóideget – is rombolják. Életmódváltással és vitaminok – főleg B-vitamin – szedésével mindez még visszafordítható.

A szemfenék vizsgálatával is kimutathatók olyan megbetegedések, amik nem feltétlen közvetlenül a szemet érintik. Mivel a szemfenék ereinek állapotából az egész szervezet ereinek állapotára is lehet következtetni, sokszor már ez a vizsgálat is megmutatja, ha valaki magas vérnyomás-betegségben, vagy cukorbetegségben szenved. Sőt, olyan is előfordulhat, hogy a szemész a szemfenék-vizsgálatkor előbb észreveszi, hogy cukorbetegségben szenved a páciens, mint ahogy maga a beteg érzékelné, hogy baj van.

Míg egy viszonylag egészséges embernek, akinek nincs, vagy nem túl erős a szemüvege, elég körülbelül kétévente kontrollra járnia, addig a magas vérnyomásosoknak, cukorbetegeknek, akinek a családjában zöldhályog már előfordult, vagy már megállapították nála a zöldhályogot, azoknak természetesen sokkal gyakrabban kell megnézetnie a szemét, évente, vagy még gyakrabban.

Figyeljünk a gyerekekre!

Nagyon oda kell figyelni a gyerekekre is, rendkívül fontos, hogy ők időben megkaphassák a nekik megfelelő szemüveget. Mihályi doktornő elmagyarázta, hogy minden gyerek úgy születik, hogy pluszos üveg kellene a szeme elé, de a szem alkalmazkodó képessége olyan nagy, hogy ezt játszva legyőzi. Amikorra a növekedés megáll, akkorra a szemnövekedés is megáll. Ideális esetben ekkorra ez a néhány dioptria pont eltűnik.

Ha egy kisgyereknek eredetileg nagyobb volt az átlagosnál ez a fénytörési hibája, az nem tudja maradéktalanul kinőni, nála felnőttkorban is marad valamennyi. Az is előfordul, hogy egy kisgyerek két szemének fénytörési hibája nem egyforma. Ezt az ő szeme korrigálja, de csak addig, amíg az egyik szemével már élesen lát. A másikkal viszont még tompán lát és öntudatlanul megpróbálja ezt a zavaró képet elfordítani, vagyis kancsal lesz. Mivel magának a látásnak a képessége körülbelül iskoláskorig alakul ki, fontos, hogy ezek a gyerekek megkapják a megfelelő szemüveget, és megtanuljanak látni a rosszabb szemükkel is. Hogy erre rávegyék a rossz szemet, letakarják a jót. Így a hiba nagyrészt korrigálható, bár a kancsalság teljesen csak ritkán tűnik el.

Cikksorozatunk következő részében olyan vizsgálatokkal - a térlátás, a látótér és a szemnyomás vizsgálatával - foglalkozunk, amelyek nagyon fontosak bizonyos betegségek kiszűrésének szempontjából.