A csütörtökön kezdődő XVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelenik Háy János új kötete, az Egymáshoz tartozók. A könyvben több, nem publikált anyaggal együtt megjelenik a vitát kiváltó Az assszimiláns című írás is.
A második ciklusban az irodalomról szóló esszék, tanulmányok olvashatók. Ide olyan szövegek kerültek, amelyekben Háy János a saját műveire reflektál, illetve a más szerző műveiről írt esszéi is itt kaptak helyet. A harmadik részben útinaplók, úti jegyzetek találhatók. "Ezekben azt szerettem volna megmutatni, mit jelent íróként utazgatni a világban, írószemmel rácsodálkozni idegen kultúrákra" – mondta, majd hozzátette: sajnos a tavaly októberben tett kéthetes indai felolvasó útjának a tapasztalatai már nem fértek bele a kötetbe.
A negyedik ciklust a szerző az időnek szentelte, ebben klasszikus létfilozófiai kérdéseket feszeget. Háy János elmondta: bár esszékről van szó, mindegyik témához novellisztikus megközelítésben állt hozzá. "Nem vagyok tudós, ezért abból az eszköztárból válogatok, amit ismerek, azaz a szépirodalomból" - jegyezte meg.
A kötet záró darabja az Élet és Irodalomban tavaly decemberben napvilágot látott Asszimiláns című esszé, amelyet megjelenése után bíráltak, mondván, Háy vidék-Budapest ellentéteket szít. Az író szerint csupán tudatos félreértésről van szó.
"Szerintem a szöveg nagyon is fontos kérdéseket vet fel, annak ellenére, hogy egyesek tévesen saját politikai nézeteik felől közelítették meg azt. Arról írtam, hogy ha életünk során új közegbe kerülünk, minden alkalommal újra kell definiálni önmagunkat" – mondta Háy János. Kitért arra, mivel 35 éve Budapesten él, nehéz ráfogni, hogy Budapesttel szemben "isteníti" a vidéki Magyarországot.
Háy János 1960. április 1-jén született Vámosmikolán. Orosz-történelem szakon végzett Szegeden, majd esztétikát hallgatott az ELTE-n. 1989-ig tanárként, 1989-től 2004-ig pedig kiadói szerkesztőként dolgozott (Holnap, Pesti Szalon, Palatinus). A nyolcvanas évek első felében versekkel indult írói pályája. Első kötete, a Gyalog megyek hozzád a sétáló úton 1989-ben, azóta pedig 18 könyve jelent meg. A versek mellett ír kisprózát, regényt és drámát, de számtalan rajza és festménye is megjelent. Maga illusztrálja könyveit, illetve készíti a könyvek borítóit. Prózaíróként a Dzsigerdilen című, török korban játszódó regénye hozta meg a szakma és a közönség elismerését egyaránt. Az utóbbi években drámaíróként aratott sikereket. A Gézagyerek, a Senák és A Herner Ferike faterja című darabját több nyelvre lefordították és külföldön is bemutatták. Számos díj birtokosa, legutóbb 2008-ban A gyerek című regényéért a Palládium-díjat vehette át.
