Mi az alapvető problémám a teremtéssel? Nem akármilyen levesbe köp bele, és nem biztos, hogy jobb az, ami lett. Legyen a helyszín a kapucinus rendház, Budán.

TEODOR (69)
Kezdő teremtők avatatlan ujja
Vet szikrát a még képlékeny vidéken.
Olyan, mint a gyerekeknek nyomott,
Színes-szagos Biblia képei
Közül az első: elfolyó a táj még,
Egy grafikus feladata a képiség,
Mert az Úr még kivár. Mi lesz, ki tudja,
Ő sem. A grafikus határidőre
Dolgozik, a kékre szavaz, de mellé
A feketét teszi: árnyék legyen,
Idomtalan idomok, és az égbolt
Legyen maszatos, és látja, hogy ez
Jó. Első nap. Aztán reggel leadja,
Sejtelmes így, kell az a gyerekeknek,
Félve nézik, sokszor visszalapoznak:
És a történelem a kis fejekben
A kép nyomán megindul. De a legfőbb:
Hogy a tájról szinte üvölt a szándék.

ANDRÁS (30)
Szándék.

TEODOR
             Igen. Így nem mehet tovább. 

ANDRÁS
Miért is? Ezt ki mondja? Mi, a rendház
Villanyfénye mellől? Hidd el: neked
Unalmas ez. Azt akarod, hogy Isten
Beindítson egy kereket, különben
Meg sem születnél, de hitemmel
Azt hiszem, hogy elbűvölve csodálta
A semmit. Mert hibátlan.

TEODOR
                                 Mint ő maga.

ANDRÁS
A semmi rokona. Magát csodálja.

TEODOR
Önteltnek hiszed? Hogyha a semmit
Kimozdítja, fűszerezi magával,
Valamivé ruházza, az: ajándék,
S nem hiúság. Nem öntelt a teremtés.

ANDRÁS
Beleköp a rezzenetlen levesbe.
Beállt a zsír, és jól elvan magában.
Változtatnál rajta?

TEODOR
                         Igen.

ANDRÁS
                                 Hiú vagy.

TEODOR
Ha én tenném: igen. Maradjunk
Annyiban, hogy ez tabu. Igen, ennyit
Engedj meg: ne vitassuk a teremtést.

ANDRÁS
A logika, Páter!

TEODOR
                     A felsőbb logika, fiam!
Ha ezt vitatod, nincs is, amivel
Egyetérthetsz – s épp az elved szerint.
A teremtés szükségszerű ahhoz, hogy...

ANDRÁS
...vitathassam!

TEODOR
                    A logika nem mindenek
Fölötti játék, ideje, hogy ezt
Megtanuld.

ANDRÁS 
               Már az elején?

TEODOR
Az elején.

ANDRÁS
               Jól kezdődik, azonnal
Elvtelenül.

TEODOR
               Nem! Hanem úgy,
Hogy nem kell még kutatni elvet ebben.
Csak ülj le, és csodáld te is a semmit,
S észreveszed: vársz tőle... valamit!
S ha valamit vársz tőle, már megölted;
És ez hiba, bizony mondom: hiba.