Emléktábla idézi hétfőtől Lakatos Gabriella, a húsz évvel ezelőtt elhunyt "primabalerina assoluta" alakját egykori lakóházának falán, a XI. kerületi Kelenhegyi út 38/A szám alatt.

"Boldogok vagyunk, hogy megemlékezhetünk a "primabalerina assolutáról" - mondta az emléktábla-avatás alkalmából Keveházi Gábor, a Magyar Nemzeti Balett igazgatója. Hozzátette, személyes emlékek is fűzik a páratlan tehetségű táncosnőhöz: a Párizs lángjai című balettben a forradalmár lányt, Jeanne-t alakító Lakatos Gabriella mellett a kis Jacques-ot táncolta. Később pedig Lakatos Gabriella tanította be neki a férfi főszerepet.

Mihályi Gábor, a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöke kiemelte: Lakatos Gabriella emléktáblája nem az emberi feledékenység emlékműve, mint oly sok múltat idéző alkotás, hanem a figyelmes tisztelgésé, amellyel a hálás utókor a kiváló balett- és énekművész, televíziós személyiség életművének állít mementót.

Lakatos Gabriella 1927. október 18-án született Budapesten. Ötévesen Róna bácsi (Róna Viktor balettművész édesapja) és Lakner Artúr növendéke volt, a korabeli színlapok Lakatos Ellykét "csodababaként" emlegették.

A budapesti operaház balettiskolájában a legendás mester, Nádasi Ferenc tanítványa volt, 1943-tól pedig a dalszínház tagja. Pályája első húsz esztendejében eltáncolta az akkori balettrepertoár szinte minden főszerepét. Ő volt 1945-ben, A csodálatos mandarin Harangozó Gyula-féle első,"szelídített" előadásában a Lány, ugyanebben a szerepben 1956-ban, a második, korszakos jelentőségű változatban vált halhatatlanná.

1957-re, 30 éves korára Kossuth-díjas, országos hírű művész lett. 1966-ban megkapta az érdemes művész címet, 1971-ben pedig a kiváló művész elismerést. 1973-ban nyugdíjba küldték, de az 1980-as években két alkalommal még visszatért a táncszínpadra: Markó Iván koreográfiájában, Az igazság pillanatában, illetve Novák Ferenc Magyar Elektrájában lépett közönség elé.

Az 1989. november 12-én elhunyt balett-táncosnő emlékét őrző táblát az április 29-i tánc világnapjához kapcsolódva állíttatta Újbuda önkormányzata, a Magyar Állami Operaház - Magyar Nemzeti Balett és a Magyar Táncművészek Szövetsége.
Az árverési katalógusban több Bartók első kiadás is szerepel, 5-8 ezer forintért. Így a muzsikus egyik legfontosabb népzenei kiadványa, A magyar népdal című, 1924-ből. A mű két évtizednyi gyűjtőmunka eredményét foglalja össze. Benne több mint 300 népdal leírását (kottával), valamint egy, a dallamok rendszerezésével foglalkozó nagyszabású tanulmányt.

A tételek a Semmelweis utcai Dávidházy Antikváriumban tekinthetők meg május 6-ig.