Vajon eljutott-e az internetes kalózkodás arra a csúcspontra, ahol már "átbillen" a törvényen kívüliség birodalmába? A szerzői jogok tulajdonosai szerint mindenképpen.
A számítástechnika, a digitális technológiák és az internet olyan virtuális "terülj-terülj asztalkámként" szolgált éveken át, amelyről több százmillió felhasználó "lakomázott" ingyen a digitálisan tárolt információkból - mutat rá a Cnet elemzése. Akár filmeket, zenéket, feltört játékokat, szövegszerkesztőben elolvasható könyveket, képregényeket vagy egyéb értékes médiumokat kerestek a felhasználók, lényegében mindent megtalálhattak a The Pirate Bay és a hozzá hasonló fájlcserélgetős (torrent) szerverek segítségével.
A szerzői jogok birtokosai a The Pirate Bay elleni perrel most az az üzenetet kívánták elküldeni mindenkinek, hogy - a Cnet hasonlatával élve - "nincs többé ingyen lakoma". A film-, zene- és szoftverkiadók szemlátomást globális támadást indítottak az internetes kalózkodás ellen. Franciaországban és Svédországban kalózellenes törvényeket igyekeznek kicsikarni a kormányokból. Az Egyesült Államokban hasonló módszerekkel próbálják rávenni az internetszolgáltatókat, hogy bocsássák rendelkezésükre azoknak a magánfelhasználóknak a személyes adatait, akik illegálisan fájlokat töltenek le. A hardver- és szoftvergyártókra is igyekeznek nyomást gyakorolni, hogy termékeiket ne használhassák "kalózeszközként". Sőt bizonyos magazinok még a Google-t is perrel fenyegették meg, mert "felhalmozza" az általa generált híreket, és kirakja a linkeket az engedélyük nélkül. A legdrámaibb esemény április 17-én történt, amikor a The Pirate Bay fájlmegosztó honlap négy fiatal üzemeltetőjét egyévi börtönre ítélték és 3,6 millió dolláros (828 millió forintot kitevő) büntetés megfizetésére kötelezték.
"Elérkeztünk egy olyan ponthoz, amikor megváltozott a társadalmi gondolkodásmód abban a tekintetben, hogy mi a legális, illetve illegális viselkedés az interneten - jelentette ki Mike McCurry, aki most az Arts+Labs médiacég igazgatója, korábban pedig a Fehér Ház sajtószóvivője volt a Clinton-éra alatt. - Szerintem az emberek már úgy gondolják, hogy az a tevékenység, amely eddig szerintük rendben volt vagy éppen csak a határokat feszegette, most átcsapott valamilyen veszélyes, becstelen és bűnöző magatartásba".
A szerzői jogokat birtokló kiadók azt bizonygatják, hogy azért is szükség van a kemény intézkedésekre, mert csak így biztosítható, hogy alkalmazottaik megőrizhessék munkájukat, és a befektetők se menjenek tönkre. Ennek persze az az ára, hogy a digitális információ a jövőben már jóval drágább, illetve kevésbé szabad és elérhető lesz a nagy tömegek számára.
"A kiadók és a cégek vélhetően el fogják érni rövidtávú céljaikat az ilyen kirakatperekkel" - ismerte el Danny O'Brien, aki koordinátorként dolgozik az Electronic Frontier Foundationnél, az internetes felhasználók jogait és a technológiákkal foglalkozó cégek érdekeit egyaránt védő társaságnál. "De mégis, mi a hosszú távú cél? Mi a játszma vége? Attól, hogy a The Pirate Bay-t kiütik, az emberek még ugyanúgy le fogják másolni a filmeket és zenéket, illetve meg is fogják osztani őket másokkal az interneten. Hat éve lett vége a Grokster-pernek. Az, hogy elítélték őket, milyen módon segítette a zeneipart?" - kérdezte.
Arra a perre utalt, amelynek eredményeképpen az amerikai legfelsőbb bíróság elítélte a Grokster és Streamcast fájlcserélő szolgáltatást. A Grokster tönkrement és kiszorult az üzletből, tehát akár még precedensértékű is lehetne az eljárás kimenetele. Csakhogy a többi fájlcserélő szolgáltatás mind a mai napig él és vírul.
A szerzői jogok tulajdonosai nem adják fel. A kiadók és cégek egyre-másra azt sulykolják, hogy a kalózkodás miatt kell olyan alkalmazottaktól megválniuk, akik nem vezérigazgatók vagy középvezetők, hanem "egyszerű" emberek, mint bárki más: művészek, titkárnők, hangmérnökök, szerkesztők, teherautó-vezetők és még sokan mások. Szerintük az "igazi" gazdasági válságot a kalózok okozzák, és nem a jelenlegi pénzügyi helyzet.
