Látótér és térlátás nem ugyanaz. Ezt és még más fontos szemészeti fogalmakat is tisztáztuk Dr. Mihály Évával. A DIMENZIÓ Egészségpénztár szemészorvos szakértőjével a zöldhályogról, a szemnyomás méréséről, látótérről és térlátásról beszélgettünk.
A térlátás az a képességünk, hogy a két szemünkkel térben látjuk a dolgokat. Ez csak annál tökéletes, akinek párhuzamosan áll a szeme, vagyis nem kancsal és ezt is falra vetített ábrákkal tesztelik.A látótér pedig az a terület, amit, ha egyenesen előre nézünk, szemmozgatás nélkül látunk. Külön-külön mindkét szemünkkel belátunk egy-egy területet, és ennek a térnek természetesen van egy olyan része, ahol a két szem látótere fedi egymást. A látótérnek normális esetben is vannak határai, de egyeseknél ez beszűkül, benyomódik, hiányozhat a negyede-fele. A látótér kiesések mértékét, milyenségét a periméternek nevezett félgömbalakú szerkezettel mérik fel, amelyben a betegnek homlokát és állát letámasztva előre felé kell néznie. Eközben ahányszor érzékeli, hogy a félkör különböző részein felvillannak fénypontok, annyiszor kell ezt jeleznie egy gomb megnyomásával.
„A látótérben beálló defektusoknak okai lehetnek ideggyógyászati kórképek is, de gyakorta jelezheti zöldhályog kialakulását is ez a tünet” - mondja Mihályi Éva. A zöldhályog kialakulására azonban nem csak a látótér vizsgálattal derülhet fény, hanem a szemnyomás vizsgálatakor kapott eredmény is utalhat rá.
„Ereinkben bizonyos vérnyomással kering a vér. A látóideget egy külön ér látja el, amely a látóidegfő ellátásáért felel. A szem belnyomása nyomja ennek az érnek a falát. Ez egy nagyon kényes egyensúly. 20 higanymilliméteres értéknél ez az ér még oxigéndús vérrel tudja ellátni az látóidegfőt, ha ennél nagyobb, akkor már nagyobb nyomás terhelődik az artériára, így az kevesebb oxigént tud szállítani és a látóideg tulajdonképpen lassan elhalna, ha nem normalizálnánk a szemnyomást” – magyarázza a DIMENZIÓ szakembere, hogy miért is fontos odafigyelni a szemnyomásunkra.
Ritkán előfordulhat olyan eset, amikor a csarnokvíz keringésben hirtelen áll be egy stop, ekkor a szemnyomás extrém magasra fel tud menni, ami őrült fájdalommal jár. Ezt akut glaukómás rohamnak nevezzük, ilyen esetben azonnali kórházi kezelésre, műtétre van szükség, amit már akár lézerrel is végezhetnek.
A zöldhályog azonban legtöbb esetben alattomosan, lassan és észrevétlenül alakul ki, hisz előfordulhat, hogy a látótérkiesést sokáig észre sem veszi a beteg, mert a látótérnek azon a részén kezdődik, ahol a két szem látótere átfedésben van. Másrészt, ha a szem belsejében termelődő csarnokvíz nem megfelelő mértékű elfolyása miatt a szem belső nyomása fokozatosan nő, az nem jár semmilyen fájdalommal, nem veszi észre a páciens.
Egészségközpontjában készült
Ahhoz, hogy a szemész biztosan tudja, hogy valakinek gondja van a szemnyomásával, azt többször is meg kell mérni, különböző napszakokban is, hiszen a szemnyomás nagysága egy napon belül is változhat. A vizsgálatot egy tonométernek nevezett készülékkel végzik. Miután szemcseppel érzéstelenítik a szaruhártyát, a réslámpánál a szemész óvatosan a szaruhártyához érinti a tonométert.
Létezik olyan készülék is, ami úgy méri a szemnyomást, hogy nem kell a szaruhártyához érni. A non-kontakt tonométer egy levegősugarat fúj a szemnek, és a készülék méri, mennyire lapult be a szaruhártya, és ebből kalkulálja ki a szemnyomást. Ennek a belapulásnak a mértéke attól is függ, hogy kinek, mennyire vastag a szaruhártyája. Ennek például olyan esetekben van jelentősége, amikor olyan valakinek mérik a szemnyomását, aki látásjavító lézeres szemműtéten esett át, mert nekik vékonyabb a szaruhártyája, és emiatt alacsonyabb szemnyomásértéket kapunk a valóságosnál.
Mivel a glaukóma örökletes betegség, akinek a családjában volt zöldhályogos, az fokozottan figyeljen oda szemnyomására, de negyven év felett mindenki jól teszi, ha időnként megméreti a szemésszel szemnyomását.