A Könyvfesztiválon mutatták be a Kossuth Kiadó regényíró pályázatának díjnyertes regényeit, így az első helyezettet, Székelyhidi Zsolt Jega Jade-Háborúban született című művét is. A kötetet az író nem egyedül alkotta: a könyv számos illusztrációja Zöllner Marcell nevéhez fűzhető. Hogy kicsoda Jega Jade vagy Archon D'Arc, hogy hogyan keletkezett a vount-történelem és kik a hllák? Többek között ezekről is beszélgettünk az alkotókkal.

Ritka, hogy egy köteten két név is

szerepel. Mit jelent ez, közösen írtátok a könyvet?

Székelyhidi Zsolt:
Közösen alkottuk. Mivel hétről hétre szinte mindig erről beszéltünk, buli előtt és után is ez járt a fejünkben, ezért teljesen együtt gondolkodtunk, együtt találtuk ki az egészet. Persze én írtam, Marci rajzolta technikailag. Sok szereplőt találtam én ki, sokat, többek közt magát Jade-et, Archon D’Arcot, a könyvtárost pedig Marci. Az alapötlet az ő érdeme, én pedig elvesztem az apróságokban, mint például a vount-történelem kigondolásában vagy az An Illió földrajzában. Marci csináltatott egy rajzasztalt, és míg én valamelyik számítógépen írtam, ő rajzolta az újabb fejezetekhez tartozó tusképeket. Közben a készülő Jega-zenéket vagy metált hallgattunk és folyamatosan jártattuk a szánkat; én felolvastam a már kész oldalakat, Marci pedig néha észrevett valamit, ami alapján egyre nagyobb léptékben kezdtünk továbbgondolkodni. Például Archon D’Arc félisteni alakját ebben a regényben még éppen csak hogy felvázoltuk, de a további kötetekben egyre részletesebb képet fog alkotni az olvasó az istenek világáról és persze Archon fajáról is, a hllákról.

A Jega Jade-et tulajdonképpen egy jól eladható brand-nek is kezelhetitek - úgy tudom, ilyen tervek meg is fordultak a fejetekben. Lesz tehát játék, film, póló?

Zöllner Marcell.: Igen, így van. Nem titkolt célunk, hogy egy olyan képzeletbeli univerzumot építsünk, mint a Star Wars szövevényes világa, amiből később animáció, film, esetleg számítógépes játék is születhet. Mindenesetre tárt karokkal várjuk a vállalkozó szellemű jelentkezőket, akik filmvászonra, vagy monitorra álmodnák Jega történetét. (nevet)

Működik az ilyesmi Magyarországon? Vagy nem is itthon gondolkodtok?

Sz. Zs.: Jó lenne minél hamarabb lefordíttatni a könyvet angolra és valahogy kijuttatni külföldi kiadókhoz. Itthon – ahogy Marci mondja – a játék, esetleg az animáció lehet egy viszonylag gyorsabb átültetés. Szerintem például frissen végzett filmesek, elsőfilmesek közt biztosan akad olyan, akit megfog a történet. Szerintem nem rögtön lesz a könyv sikeres, talán pár évnek el kell telnie, míg felfedezi valaki, de még csak most jött ki, ki tudja…

Ha jól tudom, a Kossuth Kiadó elképzelésében a „cyber-fiction” és a „techno-thriller” műfaja állt legközelebb, főként Michael Chrichton és Robin Cook művei alapján képzelték el a nyertes pályázatokat. Segítségképp néhány lehetséges témát, kiindulópontot is megadtak (nanotechnológia, géntechnika, biológiai fegyverek, ökológiai katasztrófák stb.). A pályázat miatt vágtatok bele az írásba?

Sz. Zs.: Mire a pályázatot olvastuk, addigra szinte készen volt a könyv. Persze apróbb finomítások, a letisztázás még hátra voltak. Pár éve érezhetően megnőtt a sci-fi, a fantasy iránti igény, nem hiába volt hatalmas siker A gyűrűk ura megfilmesítése Peter Jackson rendezésében, vagy a Harry Potter-világ. Itthon Dicket jelentetnek meg százszámra, az Agave Kiadó remek fordításokat közöl hónapról hónapra, újra kiadják Asimov híres novella-válogatásait az ötvenes évekből, szóval pörög a sci-fi piac. Kíváncsi lennék, a többi pályázó regény vajon milyen világokról, milyen történetekről szól - hármat ismerhetünk már a 91-ből.

Honnan merítettetek a karakterek megformálásához?

Sz. Zs.: Archon és Jade karakterét Marci találta ki, szerintem már majdnem tíz éve, nem Marci?

Z.M.: Inkább nyolc, de lehet, hogy tévedek.

Sz. Zs.: Rond Astor karakterét én ötlöttem ki, miközben a hold történetét körvonalaztam. Fel szeretném hívni a figyelmet a nevek fontosságára: Je-ga például egy 18. századi koreai harcművész volt, aki egy nem annyira híres, ámde nem kevésbé jó kelet-ázsiai küzdősportot tanított. Az „archetípus” vagy az „archaikus” szavak talán ösztönösen eszünkbe jutnak a Könyvtáros neve kapcsán, ahogy a híres párizsi diadalív is. Archon egy híd, egy kapocs az istenek és az univerzum más lényei, így az emberek között. És vajon ha megnézzük Marci képét, ahol Rond Astor egy henger alakú gépben lebeg, nem látjuk rondának?

A kötet végén szerepel egy térkép is. Már-már szerepjáték jelleggel is bír a sok útbaigazítás, illetve a szöveg között rejlő sok-sok magyarázat. Mindez szerintetek milyen típusú olvasót fog meg leginkább? Van „célcsoportotok”?

Sz.Zs.: A könyvbemutatón Tarján Tamás azt mondta, hogy Jega Jade a 20-30 év közöttiek regénye lehet. Én például tizenéves koromban már bújtam a sci-fiket, szóval leginkább fogalmam sincs, van-e korosztálya. Nem morbid, nem hányingerkeltő, nem szexi, ami miatt korhatáros lenne – ugyanakkor naturális, meglepő, fordulatos… Ilyeneket kellett volna a fülszövegre írnom, azt hiszem.

Z. M.: Szerintem az irodalom – legyen az komoly hangvételű vagy egyszerű mese-mindannyiunk közkincse. Nem szeretném korosztályhoz, vagy célcsoporthoz kötni a könyvünket. Mindenkinek ajánlom, aki szeret olvasni és idegen világokat megismerni.


A kötethez szervesen kapcsolódik egy 21 műből álló zenei anyag is. Úttörőnek számítotok e tekintetben?

Sz. Zs.: Nem egyedi a kezdeményezés semmiképp. Például 2002 körül az Infra Black nevű projekt
Bloodchaos nevű cd-je egy magyar sci-fihez készült, a könyv végén pedig ott volt a rendelési infó. A népszerű Karafiáth Orsi Maffia-klub című könyvéhez is jár egy komplett album. Ugyanakkor ritka és – mivel együtt készült a könyvvel, ugyanazzal az elhivatottsággal és szellemiséggel – talán erősebben kapcsolható a könyvhöz, pláne, hogy szinte fejezetenként nyomon követi Jade útját és kalandjait. Aki olvassa, annak feltétlenül hallgatnia kell a zenét, hogy még teljesebben bele tudja magát képzelni a lány helyzetébe vagy épp a robotháború gépvilágába.

Z.M.: Ha hallgatod a zenéket, amiket a könyv hátulján látható internetcímről ingyenesen lehet letölteni, feltűnik majd, hogy ezek nem a szokványos tánczenei sémákat követik. Sokkal inkább hasonlítanak a filmzenékre. Céljuk a hangulatteremtés, miközben az olvasó figyelmét nem vonják el a könyvről. Zsolt igazán remek munkát végzett. A következő részhez csatolva már hallható lesz néhány az én szerzeményeimből is.

Milyen koncepció alapján születtek a „dalok”?

Sz.Zs.: A zene követi a cselekmény fonalát – tehát a sötétebb, félelmetesebb részeknél dark ambient-szerű nóták dörögnek, míg a szépséges fényű hold leírása közben kellemes, szinte szimfonikus zenét hallhat az ember. A harcoknál drum and bass, vagy akár breaks. Szóval sokrétű a zene, persze az egészet mégis valahogy átitatja egy különös melankólia, talán az én alaphangulatom tükröződése vagy inkább a regény stílusa miatt. Az tény, hogy ezek a nóták az eddig írt legkomplexebbek, talán még a már megszűnt Chautauqua zenekarommal írt
számoknál is.

Zsolt, 1997-ben megjelent a Hoz, továbbá 2004-ben Zajtalanítás című köteted, és jelenleg is készülőben van egy új verseskötet. Költészetedben is inkább az utópisztikus, sci-fi környezet és történetek foglalkoztatnak?

Sz. Zs.: Egyáltalán nem. A rövid szövegeimben magamról írok, a mindennapi hülyeségekről, az alkoholról, aztán a versről magáról, a versírásról, a szövegről, szóval a valóságról annak minden vackaival együtt. Regényt – vagyis hosszabb szöveget – most írtam először. Szerintem nem nagyon tudtam elvonatkoztatni versíróságomtól, nehéz volt például hosszan leírni valamit, részletesen kidolgozni a tájleírásokat, az akciójeleneteket – nem azt mondom, hogy legszívesebben összecsaptam volna, inkább azt, hogy tömörítettem volna, még jobban, egy hosszabb novellát, sok kisebb szöveget. Ezt sokkal nehezebb volt leküzdeni magamban, mint bármi mást.

2005-től soundZcapa nevű experimentális, zaj- és ambient zenei projekt, valamint a Sepoq zenekar industrial metal projekt (amelyben Marcell az énekes), majd 2006-tól Schlafwagen dark ambient, dark wave, experimental noise, industrial zenei projekt tagja vagy. Igen komplex képet mutat ez rólad, ami tulajdonképpen bele is illik a Jega Jade- birodalom imidzsébe. Az életedben van sorrend, vagy bármilyen átfedés e területek között?

Sz. Zs.: Sajnos az élet sorrendez engem. Első a munka, utána jön a zene és az írás – vagy az írás és zene. Majd a nők jönnek, azt hiszem. (nevet) Persze a munka nem első, csak épp azzal kell a legtöbbet, 9 órát foglalkoznom. Hülye dolog… Nem mondom, hogy nem szeretek dolgozni, van annak is valami alapvető haszna,vagy volt, ha nem a pénzről beszélünk.

Marci, technikáddal és jellegzetes stílusoddal hol találkozhat még az érdeklődő?

Z. M.: Grafikusként rengeteg apró munkám jelent meg itt-ott. Dolgoztam már a gyógyszeripar népszerűsítésétől kezdve - cégek arculattervén át - szórakozóhelyek belső design-jáig mindenen, még a Mc Donald’s-nak is. Sokféle stílusban rajzolok, sőt, animációval is szívesen foglalkozom, ha engedi az időm, de a könyvben látható képek kizárólag Jega Jade-nek készültek.

Hogyan rajzoltad meg az illusztrációkat?

Z. M.: Nem volt egyszerű. Nagyrészt A2-es tusrajzokként látták meg a napvilágot, amiket később számítógépen színeztem ki a szürke ezer árnyalatával.
Sajnos a tus nem javítható, így volt kép, aminek többször is neki kellett rugaszkodnom (öt-hat próbálkozás sem volt ritka). De egy-két kép kizárólag számítógépen készült.

Kiállítást tervezel?

Z. M.: A legközelebbi kiállításom Szentendrén lesz a könyv képeiből, ahol nagy méretben is meg lehet majd tekinteni és vásárolni őket.

Volt olyan karakter, amelyet nagyon nehéz volt megrajzolni, mert esetleg nem pontosan állt össze a fejedben, milyen is legyen?

Z. M.: Nem igazán. Zsolttal nagyon jó volt együtt dolgozni, mindent részletesen megbeszéltünk. A második könyv is készül már, ami még izgalmasabb és szebb lesz, mint az első, telis-tele hihetetlen lényekkel, a táguló univerzum megannyi csodájával.

A szójegyzékben A-Z-ig tulajdonképpen minden felmerülő kifejezésre magyarázatot adtok. Nehezebb volt ezeket kitalálni, mint magát a történetet?

Sz.Zs.: Ez adja az egésznek a szépségét. A történet váza, hogy Jega leesik, megszületik, felnő, kalandozik, háborúzik, fogságba esik, megszökik, elhagyja a bolygót – ez már a kezdetektől megvolt. De az egész kerete, a világ megteremtése, azok a mítoszok, történetek, amelyek segítségével tényleg belekerül az olvasó a történetbe, az az igazi munka. Szóval mondhatjuk, hogy a részletek kitalálása és egységesítése miatt került két és fél évbe megírni a Háborúban születettet. Na meg a csajozás miatt. (nevet)

A kötetnek milyen folytatást terveztek?

Sz.Zs.: Marci 13 fejezetötlettel keresett meg annak idején. Ha valóban elkészülne, akkor ez lesz életünk főműfolyama, akár Tolkiennek az a másik világ, amelyben valójában élt. A következőt már elkezdtük csinálni, a címe Jega Jade – A gyűjtő lesz.

Z. M.: A következő 13 részben, amit tervezünk, lesz egy-két meglepetés is! Még az sem kizárt, hogy a képregény-rajongóknak is tartogatunk valamit a tarsolyunkban.