Az üvegtárló alatt őrzött, 1920. április 20-án kelt dokumentum azt bizonyítja, hogy egy meg nem nevezett pálinkafőzdéből 180 koronáért Tata-Tóvárosba szállítottak 1300 hektoliter pálinkát. Hogy ez egységáron történt-e, az már nem szerepel a megkopott íráson, amely a többi relikvia között a Pálinkamúzeumban látható Izsákon, a Zlinszky úton.

Itt a régi, 1922-ben alapított helyi pálinkafőzde berendezései csaknem eredeti állapotban maradtak fenn. A házilagos főzéshez használt egyszerű edények között található átalakított kukta, vödör kis csappal, apró hordók. Az első teremben egy Corwalt típusú, két lángcsöves mozdonykazán ámultatja méreteivel a belépőt: ez "termelte" a gőzt a szeszfőző és a finomító rendszer részére.

Régi megsárgult iratok, dokumentumok tanúsítják, hogy kis hazánkban az alkoholfogyasztás mindig fontos, sokszor társadalmi esemény volt. Még akkor is, amikor finánc kutatott az illegális pálinkafőzdék után, hogy aztán megelégedetten elkobozza a felfedezett szeszfőzdék kellékeit, és megbüntesse az elkövetőket. De a magyar ember mindig is furfanggal élt, ha arról volt szó, hogy a kis háztartásában "megtermelt" nedűt és a készülékeket sikeresen eldugja. Így aztán ádáz versenyfutás folyt a fináncok és a zugfőzdék üzemeltetői között.

A kiállítás egyik termében áll is egy fináncfigura, talpig egyenruhában, és figyeli az alföldi pusztaságot a lehetséges zugpálinkafőzők nyomait kémlelve. Látszik, hogy nem unatkoztak az irodákban sem: a régimódi tölcséres lemezjátszó mellett Remington írógép áll egy korabeli asztalkán, lekopott betűi tanúsítják, hogy sűrűn használták.

A több mint ezer kiállított tárgy között muzeális italcímkék tűnnek fel hajdani idők divatos és különböző formájú pálinkásüvegein, tervezőik művészetét dicsérve.
A falakon a gyümölcsszedéstől egészen a pálinka elkészültéig festmények mutatják be az ital útját. Ha már beteltünk a látnivalókkal, kalauzunk, Mondok Józsefné invitál, menjünk tovább, a következő ajtó egy modern "csapszékbe" nyílik, onnan pedig a kerthelyiségbe lehet jutni, ahol csodálatosan formázott üvegekben kínálják a kóstolnivalókat.

Van itt pálinka almából, körtéből, barackból, dinnyéből, cseresznyéből, szilvából és málnából is. Gróf Esterházy névvel barack- és körtepálinka sorakozik a polcokon, de vásárolhatunk a kínálatból akár brandyt vagy vodkát is.

Kis hűsölés után a múzeum mellett lévő helytörténeti múzeumot is érdemes megnézni, ahol Kovács Gyula helytörténész összegyűjtött tárgyai, fotói, képei, edényei mellett sorakoznak fel Izsák történelmének relikviái és mai történelmének hiteles dokumentumai.

Jó élményekkel és kellemes ízekkel tér haza az Alföldről, aki az ismert és népszerű Birkás-pincészet meglátogatása után bekopog az izsáki Pálinkamúzeumba, és megcsodálja mellette a helytörténeti múzeumot is.