Hétéves korában csodagyerekként tartották számon, azt jósolták, hogy a világ egyik legnagyobb zongoraművésze lesz belőle. Huszonegy éves korára súlyos idegrendszeri betegséget, Tourette-szindrómát diagnosztizáltak nála, utoljára 1994-ben lépett fel. Most azonban, tizenöt évvel később visszatért a színpadra. Nick van Blosst a zene mentette meg.

Amikor beteg lett, elhagyta szülőföldjét, Angliát, vele a színpadot, családját, és elvonult egy régi lisszaboni házba. Magányát csak egy zongorával osztotta meg. Lassan újra játszani kezdett, egy idő után már nem félt attól, hogy csalódást okoz a közönségnek. Az egyetlen külső kapcsolata egy öreg portugál szomszédasszony volt, aki rendszeresen küszöbére tett egy tortát, amelyet ő sütött. Az ajándékot nyilván nem a fiatalember játéka váltotta ki, ugyanis az öreg hölgy teljesen süket volt.

Nick van Bloss története erősen emlékeztet a Ragyogj! című filmre, amely szintén megtörtént esetet dolgoz fel, David Helgoff zongoraművész elmebaj elleni küzdelmét. Az sem kizárt, hogy erre a sztorira is rámozdul majd Hollywood, különösen azok után, hogy - legalábbis egyelőre - happy enddel lehetne lezárni.
A művész ugyanis április utolsó napjaiban újra fellépett a londoni Cadogan Hallban az English Chamber Orchestrával.

Gyógyítója maga a zongora: bevallja, hogy a gyógymód nem adja vissza teljesen az egészségét, de lehetővé teszi, hogy játsszon. "Annyi év után, amikor én magam voltam saját közönségem, ismét zsúfolt teremben játszhattam, és ez maga volt a csoda!" - mesélte a 41 éves van Bloss The Times brit lapnak.
A csoda pedig az, hogy amint ujjai hozzáérnek a billentyűkhöz, betegsége menten eltűnik.

"Rendes körülmények között nincs egy pillanat, amikor testem legalább egy izma ne rándulna össze. Olyan, mintha egy idegen rejtőzne bennem, valami, ami nyom és feszít, mintha ki akarna törni testemből" - vallja betegségéről, amely naponta 40 ezer tickel, akaratlan, irányíthatatlan mozdulattal jár. Aztán elkezd játszani, és a fájdalom abbamarad. - Egyik pillanatról a másikra ráébredek a normális élet csodálatos érzésére. Elképzelem, hogy az izmaim kinyújtóznak egy karosszékben, és élvezik a saját zenéjüket is".

Úgy érzi, hogy számára a zongora olyan, mint egy elektromos árammegszakító: amint hozzáér, a Tourette-szindróma kialszik.

A The Times emlékeztet arra, hogy egyes feltételezések szerint Wolfgang Amadeus Mozart is ebben a betegségben szenvedett, és hogy a rendkívüli zenei tehetséget gyakran összeköti a tudomány különleges neurológiai állapottal.
"Örülök, hogy sikerült valami negatív dolgot pozitívvá változtatnom. A Tourette az ellenségem volt, de megtanultam elfogadni, hogy a betegség tett azzá a zenésszé, aki vagyok. Úgy gondolom, megátkoztak, de végül is áldásban is részesültem" - mondja Nick van Bloss