Tizenöt évvel Arany Pálma-díja átvétele után Jane Campion új-zélandi filmrendező a cannes-i filmfesztiválon pénteken arról beszélt, hogy egy női rendezőnek még mindig nehéz érvényesülni a filmvilágban.
Az idei cannes-i versenyprogram húsz alkotása közül csak hármat rendeztek nők: a brit Andrea Arnold a Fish Tank című filmmel, a spanyol Isabel Coixet pedig a Map of the Sounds of Tokyo című munkájával érkezett. "Szeretnék több női rendezőt látni" - reflektált a tényre a rendezőnő.
"Ők képviselik a népesség felét - és ők adtak életet az egész világnak" - jelentette ki Campion, aki a női rendezők közül elsőként kapta meg az Arany Pálma-díjat Zongoralecke című filmjéért.
Az új-zélandi és ausztrál női filmeseket olyan államilag szponzorált filmes rendszer segíti, amely "férfiakkal és nőkkel egyaránt igazságos" - fejtette ki. Hozzátette: emellett sokat jelent, hogyarrafelé komoly hagyománya van a férfi-női egyenjogúságnak.
"Szeretném felhívni az emberek figyelmét arra, hogy Új-Zéland volt az első ország, amely szavazati jogot adott a nőknek. Úgy vélem, az emancipáció, az egyenlőség eszméje Új-Zéland kultúrájának lényege" - fogalmazott a rendező.
Mint kifejtette, a világ más vidékein sok nő számára sokkoló, amikor szemtől szembe találja magát a kíméletlen filmiparral. Ezért a nőknek, akik Campion szerint nincsenek ehhez hozzászokva, fel kell vértezniük magukat és igenis elő kell lépniük.
Új filmjéről elmondta: azért a kevéssé ismert Fanny szemszögéből forgatta le ezt a történetet, mert segíteni akart a közönségnek, hogy beleszeressen a romantikus költőbe.
"Ha az ember nő, női szemmel nézi a dolgokat. Szerintem, ha egy férfiban nincsenek női vonások, csak félember. Tehát úgy vélem, egész férfias vagyok" - árulta el az 55 éves Campion.
