A lisztben, tojásban és zsemlemorzsában megforgatott, olajban kisütött hús nem éppen könnyű étel. De van megoldás azok számára is, akik szeretnének egészségesen étkezni, de gyerekkori gasztronómiai élményeik hatására a mai napig elvonási tüneteket produkálnak, ha egy héten legalább egyszer - jellemzően vasárnap déli tizenkettőkor – nem jutnak hozzá rántott hús adagjukhoz. Íme néhány trükk, hogy lehet a rántott hús light.

Ha rántott hús-illat terjeng a folyosón, biztos vasárnap van! Legalább is ezt súgják a gyerekkori beidegződések, amikor a rántott hús volt a hét koronája, az ünnepi csúcsebéd. A csirke sokszor a két lábán jött haza velünk a piacról, nem volt még hungarotálcás csirke-alsócomb és csirkemell, ezért a terített asztalon általában a könnyebben porciózható sertéshús lapult a ropogós bundában.

A húst szeletre kértük a hentestől, aztán nekiestünk a klopfolóval, kicsit megsóztuk, és jöhetett a panírozás, szigorú sorrendben: liszt, tojás, és a panír szóhoz hasonlóan rejtélyes hangzású prézli. Emlékszem, ahogy kapirgáltuk az ujjunkról a ráragadt masszív panírréteget, amíg a hús az olajban sült. Addig sem voltunk láb alatt. A sütés úgyis a felnőttek dolga volt. Ha a kis prézli darabka sercegve feljött az olaj tetejére, akkor volt jó az olaj hőfoka. A húsoknak annyi hely kellett, hogy úszni tudjanak az olajban. Az első oldaluk fedő alatt süldögélt, majd miután aranybarnák lettek, megforgatták őket és a sütés második részéhez már nem használtak fedőt. Általában sütőben ropogósra pirított rizst ettünk hozzá, és mindig akadt valami savanyúság vagy kompót mellé.

Ma már főleg csirkemellből sütöm a rántott húst, sokszor a lisztbe forgatást kihagyom, a tojásba fűszereket keverek (kakukkfüvet, bazsalikomot, borsot), és egy kis olajat is adok hozzá. Az internetet böngészve kiderül, hogy sokan kísérleteznek a rántott hús készítés megreformálásával: például liszt helyett kukoricalisztet használnak, a prézlit fűszerezik, dúsítják parmezánsajttal, szezámmaggal, vagy helyettesítik darált dióval, mandulával, mogyoróval, vagy apróra tört kukoricapehellyel (corn flakes). Van, aki olaj nélkül, a sütőben süti ki a bebundázott darabokat.

Nálunk két új változat honosodott meg, mindkettő gyors, mert falatokra vágott húsból készül, és takarékos: az egyiknél a süteménysütéskor feleslegben maradt, lefagyasztott tojásfehérjét lehet végre hasznosítani, a másiknál pedig a maradék sós ropogtatnivalókat.

Csirke keksz-bundában

Az első kedvenc elkészítését Nigella Lawsontól lestem el. Egyszerűségén kívül nagy előnye, hogy bár bundás a hús, mégsem kell olajat használni a sütéshez.

A húst kb. 4x4 centis kockákra vágtam, megsóztam, és betettem egy tálba. Annyi joghurtot öntöttem rá, hogy ellepje. Házi készítésű joghurtot szoktam használni, úgyhogy mindig van bőven itthon.

Jól átkevertem, és legalább 2 órát hűtöttem most, de maradt már egész éjszakára is a pácban. Aki szereti, fokhagymát is törhet a joghurtba.
A sütőt előmelegítettem 180 °C-ra, és sütőpapírral kibéleltem egy tepsit.

A sós kekszeket jó alaposan össze kell törni - Nigella egy erős zacskóba tette, és nekiesett a sodrófával, én módszeresen ledaráltam őket. A joghurtból kiemeltem a húsdarabokat, és megforgattam a keksztörmelékben. Itt lassan véget is ért a munka rám eső része, a húsokat egyenest a tepsire tettem, és addig sütöttem, míg szépen megpirult a kekszbevonat (jó fél óra). Rizzsel, salátával nagyon finom és gyors vacsora.

Szezámmagos csibefalatok

A másik recepthez nem is kell előre tervezni (hacsak nem te is fagyasztott tojásfehérjét használsz…) Anyukám szokta éhes unokáit percek alatt meglepni ezekkel a csibefalatokkal. Lényegesen kevesebb olajat szív magába, mint a sörtésztás változat!

A csirkemellet vágd kockákra (ne legyenek vastagok), és sózd be.

A tojásfehérjét (mellenként kb. kettőt) villával verd kicsit habosra és keverj hozzá annyi kukoricalisztet (tojásonként kb. 2 evőkanállal) és szezámmagot, hogy sűrű palacsintatészta állagú legyen.

Sózd és borsozd meg. A húsdarabokat forgasd meg kukoricalisztben, és dobj egy adagot a masszába.

Melegíts kevés olajat (körülbelül fél centi legyen a serpenyő alján), és amikor elég forró, kézzel tedd bele a húsdarabokat – maradjon rajtuk elegendő tészta. Néhány perc alatt szép barna lesz a burok, és a hús is átsül. (Amíg kisülnek, mehet a következő adag a masszába.)

JÓ ÉTVÁGYAT!