Az V. Fertőbozi Bodzavirág Fesztivál a bodzavirágzást ünnepli. A programok délelőtt 10.00 órakor főzéssel kezdődnek, ahol bodzából készült finomságokat, desszerteket készítenek, emellett pörkölt és gulyásfőzés is lesz.
A kulturális programok délután 14.00 órakor kezdődnek, az esemény hajnalig
Fertőboz, te csodás
Fertőboz Magyarország észak-nyugati részén, az Alpokalján, Soprontól 12 km-re, a Fertő mellett helyezkedik el. A község a Fertő-Hanság Nemzeti Park része, így gazdag növény és állatvilág jellemzi.
Tavasszal és ősszel érdekes eseményre lehetünk figyelmesek: a békák a falut keresztezve vonulnak évről évre. Ebben az időszakban a közlekedőket táblák is figyelmeztetik, hogy vigyázzanak a kincset érő békákra, akik bizony pusztítják a szúnyogokat. Hatékonyabb védelmük érdekében az országút alatt alagutakat is építettek.
Bodza, Búzs, Booz
Fertőboz a középkorban a Kanizsai család tulajdonában volt, a 16. században a Nádasdy család birtokába, majd a 18. században került a Széchenyi család tulajdonába került.
Egy 1281-es oklevélben Terra Boziasnak, azaz Boziás földnek nevezték a területet, valamint a Boos, Búzs és a Booz elnevezések is használatosak.
A Gradina nevű hegy nagy valószínűséggel már a kőkorszakban lakóhelyként szolgált, északnyugati részén pedig római, valószínűleg 4. századi sírra bukkantak, amelyben egy 173 centiméter magas csontváz feküdt. Körülötte egy rozsdás késpengét, három nyílcsúcsot és egy szíjkapcsot találtak.
Egyes feltevések szerint a rómaiak idejében Sigillum Bozienisum néven fürdőhelyként működött. A falu környékén honfoglaláskori nyílhegyeket is találtak.
1321-ben Kanizsai Lőrinc szerezte meg bérletként a Balf és Hidegség közötti Boz nevű birtokot Bees Lászlótól, a bán fiától. 1366-ban Lajos király Kanizsai István zágrábi püspöknek és testvérének, Jánosnak további birtokot ajándékozott. Később a Rozgonyiaké lett a vidék, ám pár évvel később ismét visszakerült eredeti tulajdonosához, majd Nádasdy-birtok lett. Ezután a Draschkovichok, végül pedig a Széchenyiek szerezték meg a területet. 1677-től egészen a II. világháború utáni földosztásig ennek a grófi családnak tulajdona volt.
Látnivalók
1732-ben épült fel a bozi templom, melyet 1903-ban rendbehoztak, de még
Gloriette
A korabeli legenda szerint a tűzről az akkori plébános késve értesült, és mire odaérkezett, a templomot már nem lehetett megmenteni. A plébános ki akarta menteni az Oltáriszentséget. Amikor bement a sekrestyén keresztül a templomba, a templom hagyma alakú tornya beomlott, de a pap és az Oltáriszentség sértetlen maradt.
A tűzvész után az újjáépítést id. Radics József süttőri építőmester tervei szerint kezdték el. A helyreállítás a település hozzájárulásával és gróf Széchenyi Béla pénzügyi segítségével történhetett meg.
Atemplomban látható egy Szent Erzsébetet ábrázoló kép is, melyet Eduardo Lozano készített Madridban és gróf Széchenyi Béla adományozta a falunak. A harangot az aradi öntödében és Sopronban, a Seltenhófereknél készítették.
1802-ben készült el a falu máig is legjelentősebb műemléke, a Gloriette, melyet Gróf Széchenyi Ferenc épített József nádor emlékére. A „fertői kilátó” valószínűleg Ringer József építészmester műve lehet, akit a gróf foglalkoztatott a kastélyban. A Gloriette egyike azon kevés emlékeinknek, melyek a környéken ebből az időből megmaradtak.
A Széchenyiek 1811-12-ben alakították ki a mai napig is létező hatalmas, hegyoldalba vájt borospincéket (ugyanekkor alapították meg a Boózi Borüzéri Rt.-t is). 1832-ben megépült a bozi fürdőtelep és a hajókikötő. A Gloriette Fogadó 1995-ig üzemelt.
Érdekességek
A községben három fontos civil szervezet jött létre: 40 éve működik a
A bozi templom
1992-ben jött létre a Faluért Egyesület Fertőboz nevű társadalmi szervezet, mely a faluszépítést, a környezet- és természetvédelmet, a hagyományőrzést és a jó faluközösség kialakítását tűzte ki céljául.
1995-ben pedig „Fertőparti Hegyközség Fertőboz” néven alakult meg egy hegyközség. Jelenleg összesen 121 tagja van és 135 hektár szőlőültetvényt gondoz.
A termés egy részének feldolgozása a dombok alatt található helyi pincékben történik meg.
Arany a sínek között
Fertőboz község vasútállomásán 1945-ben hat hétig állomásozott a Magyar Nemzeti Bank 30 tonnányi aranytartalékával felpakolt aranyvonat. A vonaton sok veretlen pénzérme is volt, melyek közül állítólag még mindig lehet találni a környéken, mivel az aranyvonat szerelvényéből nem vitték tovább a veretlen érméket rejtő vagonokat Fertőbozról, az itthagyott vagonokat pedig bombatalálat érte. Ezeket az érméket "bozi pengőnek” is nevezik.
Ha Fertőbozon járunk, érdemes felkeresni a Nagycenki Széchenyi Múzeumvasútot, valamint a Széchenyi-síremléket is. Itt található a Szent Apollónia-szobor, az Ecce Homo-szobor, egy I. és II. világháborús síremlék is.
Hogy jutunk oda?
A település megközelíthető: az 1-es útról, vagy az M1-es autópályáról Győrt elhagyva rátérünk a 85-ös útra, és mielőtt rátérnénk a 84-es útra, lekanyarodunk jobbra. Vonatok a Keleti Pu.-ról indulnak. Buszok a Népligetből indulnak.
Hol szálljunk meg?
A községben és a környéken számos vendégház, panzió, apartman és szálloda várja az odalátogatókat.
