Várost alapítottak a Fővárosi Állat- és Növénykert tengerimalacai, természetesen az állatkerti szakemberek hathatós segítségével. A szó szerint „tengernyi” tengerimalac valóságos lilliputi várost kapott, aprócska házakkal, utcákkal, terekkel és minden egyébbel, amire egy városban feltétlenül szükség van.
A megnyitó keretében adták át a megújult Élet-Halál Házat is: az élő kiállítás a természet körforgását mutatja be a látogatóknak, de itt lehet megtekinteni a kert madármentő állomását is.Nem mindennapi városalapításra került sor a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Hagyó Miklós városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes és dr. Persányi Miklós állatkerti főigazgató ma délután adták át ugyanis a tengerimalacok városát, amely az Állatsimogató szomszédságában kapott helyet. A „város” elnevezést ebben az esetben szó szerint kell érteni, mert a több száz, a szó szoros értelmében „tengernyi” tengerimalac számára miniatűr házak, középületek és egyéb létesítmények, utcák és terek valódi rendszeréből álló lilliputi várost hoztak létre az állatkerti munkatársak. Van itt városháza, csemegebolt, óvoda, buszmegálló (sőt busz is!), malom, a tengerimalacok „hősét” mintázó köztéri szobor és minden egyéb, amire az „urbánus” tengerimalacoknak szükség lehet.
A társállatként is népszerű tengerimalac eredetileg Dél-Amerikában őshonos. Háziasítására 5-7 ezer évvel ezelőtt került sor a mai Peru, Bolívia és Ecuador területén. Az első példányok a XVI. században jutottak el Európába, a XX. században pedig általánosan elterjedté vált mint házikedvenc. Őshazájában nemcsak kedvtelésből tartják, hanem kedvelik a húsát is.
A tengerimalacok társas állatok. Vemhességi idejük mintegy két hónap, ellésenként általában 1-6, átlagosan három utód jön a világra. Az ivarérettséget alig több mint egyhónapos korukra elérik.
Az állatkerti munkatársak elsősorban a gyerekeket szeretnék megörvendeztetni a tengerimalac várossal, így nem véletlen, hogy az új létesítmény éppen a családok által leginkább kedvelt állatsimogató szomszédságába került. Maguk a tengerimalacok természetesen nem sokat törődnek új lakhelyük építészeti stílusával, azt viszont nagy örömmel fogadják, hogy tágas és változatos életteret biztosítottak a számukra. Fontos szempont az is, hogy az állatok nagy csoportokban élnek, szemben a házikedvencként tartott tengerimalacokkal, amelyek általában magányosan tengetik életüket. A tengerimalacok társas állatok, és a tengerimalac városban végre alkalom is nyílik az állatok társas életének megfigyelésére, amire az otthoni terráriumokban nemigen nyílik lehetőség. Az állatkerti munkatársak egyébként arra is törekedtek, hogy a tengerimalacok sokszínűségét is bemutassák a nagyközönségnek.
Így a város lakosai között több színváltozat képviselőit is megfigyelhetik a látogatók. A tengerimalac város szomszédságában felépült egy tengerimalac falu is: ebben
A tengerimalac város megnyitásával egy időben adták át a megújult Élet-Halál Házat is. Az első hallásra furcsa nevű létesítmény valójában egy élő állatokat is felvonultató tematikus kiállítás, amely az élet végtelen körforgását mutatja be a látogatóknak. Vannak itt rendszeresen szaporodó kisállatok, keltető állomás, lebontó szervezetek és sok más érdekesség. A létesítmény része a madármentő állomás, ahol azoknak az állatoknak – főként védett madaraknak, de rajtuk kívül sünöknek és denevéreknek – adnak „második esélyt”, amelyek valamilyen ok miatt emberi segítségre szorultak. Itt látják el a sérült, mentett madarakat, itt nevelik fel az elárvult fiókákat, és innen viszik őket vissza a szabad természetbe, ha egészségi állapotuk, fejlettségük és kondíciójuk ezt lehetővé teszi. Mint ismeretes, a madármentéssel foglalkozó szervezetek közül a Fővárosi Állat- és Növénykertben mentik meg a legtöbb madarat, amelyek többségét egyébként Budapestről és a környező településekről hozzák be az állatszerető emberek.
A létesítményhez kapcsolódóan megújult a nagy szőröstatuk, az ormányosmedvék, a nílusi repülőkutyák és több más állat férőhelye is.
