Egy album címének végén ritkán szerepel pont. A pont valaminek a végét jelenti, mondjuk, egy mondat végét, de a Pet Shop Boys új sorlemezén van még egy írásjel, egy vessző, és van egy szó (yes) is. Sőt, egy logó is szerepel a rajta, egy pipa, ami szintén közelebb áll az igenhez, mint a lezárást jelző ponthoz.
A covert egyébként a duó útmutatásai alapján a titokzatos Farrow készítette.A Depeche Mode új lemezének borítójára hasonlító tasakterv alapvetően Peter Saville világát idézi meg, ahogy meglepő módon az Depeche Mode album borítóját Peter Saville inspirálta, igaz, azt Anton Corbijn tervezte. De a borító utal az Introspective "arculati kézikönyvére" is.
A szinti-pop bandák egyébként úgy tesznek, mintha lenne mögöttük intellektuális fedezet, pedig jórészt szintetikus szobazenét állítanak elő, de a díszlet, a borítók a komplett arculat azt a benyomást kelti, mintha a produkciónak köze lenne a nagybetűs popművészethez.
Igen-embereink, Neil Tennant és Chris Lowe szeretnek rövid címeket adni (Release, Fundamental, Very, PopArt), és igazuk van: a hosszú cím modoros, ezzel szemben a rövid cím akkor is hatásos, ha csak ennyit mond: yes. A legtöbbet kiejtett szavunk a nem mellett az igen, a rock and rollban pedig különösen sokat hangzik el az oh, yeah, és mostmár a diszkókban is.
Az erősen retrós elektropop album rögtön egy bika rádióslágerrel a Love etc. című diszkó-himnusszal indít, és aki azt hinné, hogy ezután is a szokásos PSB-szoftver megy, azaz: minden daluknak pont olyan lesz a hangképe, mint lassan 25 éve (negyed százada jelent meg a debütáló kislemezük) mindig, az ezúttal téved, mert a Smiths mágusa, Johnny Marr gitározik és szájharmonikázik is, ettől kap némi New Order-es ízt.
Komolyan vehető Owen Palett vonós hangszerelése is, feltűnőbb a gitárhasználat, és akit sokszor vittek karácsonykor Operába, az kiszúrhatja a Diótörőt is az All Over The World-ben, de a számos önidézetet is tartalmazó album a Depeche Mode nyolcvanas évek közepének védjegyértékű hangszíneivel és a Kraftwerk-citátumokkal is operál. Bár a lemez számos „komoly” témát (elmagányosodás, média hazugságai, celeblét szörnyűségei) feszeget, valójában egy idilli, pánerotikus napozóterasz jut eszünkbe, amit becsavarog a klór a vattacukor és naptej szaga.
Yes, Pet Shop Boys.
EMI
49 perc 11 szám