Valósághű festménymásolatok és az azokhoz fűzött magyarázatok segítségével a képhamisítók világába kalauzolja a látogatókat az a rendhagyó tárlat, amely csütörtökön nyílt a szolnoki Damjanich János Múzeumban.
Az intézmény időszaki kiállítótermében közszemlére tett több mint harminc alkotásból álló kollekció a miskolci Herman Ottó Múzeum anyagából válogat – mondta a házigazda közgyűjtemény igazgatóhelyettese.Kaposvári Gyöngyi szerint kuriózumszámba megy a most megnyílt és június 28-ig látogatható tárlat.
Nem csupán azért, mert szánt szándékkal ritkán tesznek közzé hamisított képeket, de az itt látható másolatoknak a falakon ugyancsak megelevenedő történetei olvasmányként is érdekfeszítőek a művészettörténet iránt érdeklődők számára – hangsúlyozta a szakember.
A festményekhez fűzött magyarázó szövegekből kiderül, hogy meglehetősen gyakran készül kópia híres képekről, ezek nagy része azonban nem a visszaélés szándékával születik. Sokkal inkább azért, hogy közismertebbé tegyék az alkotásokat, nem ritkán pedig a gyakorlás lehetőségét látják e tevékenységben az utókor alkotói. A vonatkozó "játékszabályok" betartása mellett mindez természetesen nem számít bűncselekménynek – hangsúlyozta Kaposvári Gyöngyi.
A problémák általában abból adódnak, amikor egy-egy ilyen kép rossz kezekbe kerül, ilyenkor ugyanis az ártatlan másolatnak indult kópia kikerül az ellenőrzött körülmények közül. Márpedig ha ilyesmit megtévesztő célzattal, eredetiként akarnak értékesíteni, az már hamisítás – fogalmazott az igazgatóhelyettes, aki úgy vélte, a szolnoki tárlaton erre több példa is akad.
A tárlaton látható másolatok közül nem egy Szolnokhoz kötődik. Akad kiállított műve a helyi művésztelep alapítójaként tisztelt August von Pettenkofennek; az egykori osztrák hadifestő itteni tartózkodásai alatt szívesen tanítgatta Müller Adolf nevű műkedvelő barátját. Müller egész képsorozatot készített mestere útmutatása alapján. Az ugyan eszébe sem jutott, hogy hamisítsa a már akkor is közkedvelt, később pedig kifejezetten keresett Pettenkofen-képeket, egyszerűen ki akarta próbálni, miként fest a nagy művész. Az utóbb kialakuló Pettenkofen-kultusz hiányt teremtett a mester képeiből, így nem csoda, hogy a Müller-hagyaték eredeti Pettenkofenként jelent meg a piacon. A hamisított magyar festők névsorát egyébként nem az osztrák hadifestő vezeti, hanem Rippl-Rónai József – derül ki a tárlaton olvasható információkból.
A bemutatónak otthont adó intézmény munkatársainak szívéhez talán egy Mednyánszky-hamisítvány áll a legközelebb. Az álló csavargó, avagy útonálló című olajkép eredetije ugyanis éppen a szolnoki Damjanich János Múzeum tulajdona és ugyancsak az épület első emeletén, a képtár egy másik helyiségében látható.